Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.
komoly visszaélés a törvényben előírt részletek betartása következtében nem is foroghat fenn. Másodsorban pedig éppen az aláírásokkal, különösen községekben van ilyen nagy visszaélési lehetőség, ha a választások tisztaságának a látszatát is megsérti. Mert az aláírás módszerével, elhelyezésével, a bizottság elnöke egy egész skálát dolgozhat ki arra, hogy az általa nyilvántartásra szánt szavazó-polgároknak megtudja a szavazatát. Nem véletlen, amiről a minisztertanácsot informálni kell, hogy az ilyen irányú kérések legelsősorban nem a koalíciós pártok, hanem igen nagymértékben az ellenzéki pártok részéről merültek fel. Benne éppen ez keltette fel annak gyanúját, hogy nem véletlen, hogy ők kérik ezt, mert ha ők ennek most eleget tesznek, ebből kovácsolnak majd tőkét a választások tisztaságának megcáfolására. Ez az egyik kérdés, amiben a minisztertanácsnak álláspontot kell foglalni. O eddig arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen irányú intézkedést nem ad ki, elsősorban azért, mert a választásokra vonatkozó törvény nagyon részletes előírást tartalmaz és abban ilyen rendelkezés nincs, tehát nem vállalhatná a felelősségét annak, hogy törvénysértést kövessen el. A másik az utóbbi napokban gyakran elhangzott panasz: a névjegyzék-kivonatokkal 3 kapcsolatos eljárás. Beérkezett hozzá javaslat, hogy a névjegyzék-kivonatokkal a nyilvántartást is könnyen lehessen végezni. A napnak egy bizonyos időszakát kellene megjelölni arra, hogy ilyenekkel csak ebben az időben lehessen szavazni. Ha a kérdést így formális szempontból nézik kétségtelen, hogy bizonyos mértékig a nyilvántartást rendszeresítené és könnyebbé tenné, ha ezt kimondanánk. Ez azonban egy olyan formalizmus, amely, ha magában is foglal bizonyos előnyöket, sokkal több praktikus és politikai hátránnyal jár. Pont azok kérnek névjegyzék-kivonatot, akiknek szolgálata olyan, hogy nincs biztosítva, hogy a lakhelyükön tudnak szavazni és hogy mikor tudnak szavazni. Pl. a vasutas kategória, más ilyen kategóriák is vannak. De nem csak gyakorlati szempontból nézve járhatatlan ez az út, véleménye szerint, hanem a törvény szellemével és a választások tisztaságával szemben is ellentétben áll. Nem lehet egy belügyi rendelettel első és másodrangú állampolgárokká tenni a választókat. Ez a törvény szellemével is ellentétben állana. Hangsúlyozza, hogy nem csak a törvény szellemével, hanem ez gyakorlatilag jelenthetné pont annak a kategóriának kizárását, amelynek a szavazási lehetőségére hoztuk ezt a kiegészítést. Véleménye szerint sem gyakorlati szempontból, sem törvényes alapon ilyen rendelkezést kiadni nem lehet. Kéri a rninisztertanács állásfoglalását. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Az első kérdéshez neki nincs külön megjegyzése, de a második helyen mindenesetre valamilyen biztonsági zárat kell csinálni. Most látja, hogy elegendő bármelyik választási bizottsághoz bemenni és névjegyzék-kivonatot kérni. 3 Az ún. kék-cédulákról van szó. Láss e kérdésről Szerencsés Károly: A kékcédulás hadművelet. (Választások Magyarországon) 1947. Budapest, 1992.
