Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
[Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a kisiparosok és kiskereskedők társadalombiztosítása tárgyában. Megállapodott a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel és ennek értelmében leveszi javaslatát a napirendről. Kéri azonban kimondani, hogy egyelőre csak az egyéb (nem betegségi) biztosítást kívánja megvalósítani a kormány. Ebben az értelemben át fogja dolgozni és le fogja tárgyalni részleteiben is a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel. [Nyárádi] Pénzügyminiszter kéri az ő bevonását is. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 59 56. [Molnár] Népjóléti miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 2. sorszámú előterjesztést — mivel azt egy előző minisztertanács már elfogadta, tévedésből került napirendre —, leveszi. 60 Mmtsztertanács a bejelentést tudomásul vette. 57. [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát Benedek Jenő min. osztályfőnöki cím adományozása tárgyában. 61 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 59 Előzményéről lásd a 16. [196.] sz. jegyzőkönyv 84. napirendi pontját. A Népjóléti Minisztérium 220 851/1947. II. sz. előterjesztésében utalt arra, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők túlnyomó többségének több évtizedes kívánságát teljesíti a kérdés napirendi-e tűzésével. A javaslat a kötelező betegségi, baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra is kiterjedt. Jelezte azonban, hogy az érdekeltek — anyagi helyzetüktől függően — eltérő álláspontot nyilvánítottak a biztosítás teljeskörűségét illetően (ajobbmódúak a betegségbiztosítás bevezetését nem óhajtották). Hangsúlyozta ezzel kapcsolatban az előterjesztés, hogy kizárólag a legjobban rászorulók járulékaiból a korszerű biztosítást nem lehet megvalósítani. A biztosítottak körét illetően mégis bizonyos korlátozást tartott szükségesnek mindaddig, amíg a biztosító intézeti orvosok létszám és anyagi viszonyait nem rendezik. A biztosítási díjak megállapítása tekintetében kívánatosnak jelezte, hogy az a kiskereskedő és kisiparos által fizetett együttes kereseti és jövedelmi adó összegét ne haladja meg. Kívánatosnak találta volna, ha külön biztosítási intézetet hozzanak létre, erre azonban az óriási beruházási költség miatt nem kerülhetett sor, így az Országos Társadalombiztosítási Intézet keretében javasolta megoldani a kérdést, azonban úgy, hogy az ellátó intézmény a kiskereskedői és a kisiparosi biztosításról elkülönített számadást vezessen. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. 60 Lásd a 16. [196.] sz. jegyzőkönyv 85. napirendi pontját. A Népjóléti Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 2. sorszám alatt az egészségvédelmi intézményeknél megüresedett állások betöltésére vonatkozó előterjesztés szerepel. Ehhez a következő megjegyzést fűzték: „A legutóbbi minisztertanács felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy az ilyen kinevezéseket pártközileg előbb tárgyalja le. Kérdés, hogy ez most megtörtént-e?" 61 A Népjóléti Minisztérium 10 916/1947. eln. sz. alatt tett előterjesztést. Dr. Benedek Jenő (1908-1966) 1935-től 1943-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott, ekkor munkaszolgálatra kellett bevonulnia. 1945 januárjától a Népjóléti Minisztériumban teljesített szolgálatot, miniszteri tanácsosi rangban a társadalompolitikai főosztály vezetését látta el. 1949-től az Országos Hadigondozó
