Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.

[Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát az üzletszerzők jogviszo­nyának szabályozása tárgyában. Rákosi Mátyás: Közöljék a Szakszervezettel, hogy a választások utáni első minisztertanács fogja tárgyalni. [Ries] Igazságügyminiszter: Előterjesztését leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 54 50. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Pászkán Mihálynak a 10 340/1946. ME sz. rendelet alapján törvényszéki bíróvá való kinevezése tár­gyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 55 51. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Kemény István kúriai bírói kinevezése tárgyában. 56 Minisztert anács az előterjesztéshez hozzájárult. latos társadalmi, gazdasági, pedagógiai és egyéb problémák iránt kellő fogékonyságot és érdeklő­dést tanúsító elnök szakszerű irányításával olyan bírákból tervezték létrehozni, akik munkássá­gukat kizárólag a fiatalkorúak ügyeinek szentelik. A tapasztalatokra hivatkozva az új bíróság tevékenységének lényegét nem kizárólag az ítélkezésben, hanem a patronázs tevékenységben, az utógondozás megszervezésében, a társadalmi érdeklődés felkeltésében, a társadalmi szerveknek az igazságszolgáltatás működésébe történő bekapcsolásában jelölte meg. Minthogy elsősorban Budapesten és környékén alakult ki nagyobb mértékben fiatalkori kriminalitás, s csak itt működ­tek azok a társadalmi és pedagógiai intézmények, amelyek a bíróság munkáját kiegészíthették, nem utolsó sorban pedig az anyagi lehetőségek szűkössége miatt is egyelőre csak a fővárosban tervezte a fiatalkorúak törvényszékének megszervezését, illetékességét azonban javasolta kiter­jeszteni a pestvidéki törvényszék területére is. Az előterjesztés mellett megtalálható a törvényter­vezet szövege. Lásd az 1947. évi XXIX. tc.-t. 54 Előzményét lásd a 16. [196.] sz. jegyzőkönyv 77. napirendi pontjában. Az Igazságügymi­nisztérium T.3016/1947. sz. előterjesztése arra irányult, hogy az utazók, ügynökök és más üzlet­szerzők részére is biztosítsák mindazokat az előnyöket, illetőleg jogokat, amelyek a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint az alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalókat megillette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az ügynökök rendszerint nem csak egy cég részére közvetítenek üzleteket, a szabályozás során rendezni kell azt a kérdést is, hogy a munkáltatókat terhelő kötelezettségek miként oszthatók meg, továbbá a munkáltatók személyé­ben vagy számában beállott változások hogyan érintik ezt. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Az Igazságügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgyhoz a következő megjegyzést fűzték: „Aggályos az a rendelkezés, hogy három közvetítés már szolgála­ti viszonyt létesít. Az biztos, hogy szociális szempontból foglalkozni kellene a helyzetükkel, de egy ilyen rendelkezés megzavarná a gyakorlatilag elfogadott üzletviteleket." 55 Az Igazságügyminisztérium 15 265/1947. sz. előterjesztéséből kitűnik, hogy dr. Pászkán Mihály (1914-) bár kitűnő minősítéssel tette le vizsgáit, 1939 után származása miatt állandóan mellőzték az előléptetéseknél. Bírói kinevezését már 1945-ben javasolták, de mivel orosz hadifog­ságból 1947-ben térhetett haza, ennek rendezésére is csak ekkor kerülhetett sor. 56 Az Igazságügyminisztérium 14 270/1947. sz. előterjesztése szerint dr. Kemény Istvánt (1874-?), a volt Országos Földbirtokrendező Bíróság bíráját 1942-ben szabálytalanul nyugdíjaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom