Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
nek. Itt rendet kell csinálni. Ez a szentendrei gyilkosság is, 24 amit feltűnően elhallgatnak, felháborító. Az első, akiken segíteni kell, azok a telepesek. Ez elég nagy szám. Kb. 80 községben élnek így együtt magyarok és svábok. Itt kell rendet csinálni előbb, a magyar állam tekintélyén esik különben csorba. A másik kérdés a gazdag svábok kérdése. Mindenütt az a panasz, bár a gazdag svábok voltak mindenütt az egésznek a vezetői, 100 eset közül 95-ben ki tudták magukat vásárolni. így itthon maradtak. Van még egy dolog. Itt van a szlovákiai magyarok kérdése. Ezek közül elsősorban a gazdagokat küldik haza. Ezt mindenki tudja. Ez azért van, mert a szlovákok nem szégyellik ebben a tekintetben a szlovák nemzeti érdeket, azaz minél több magyar földet elvenni. Mi pedig ebben a kérdésben tétovázunk. 5000 sváb család kitelepítésével 150 000 hold föld szabadulna fel. Tegnap volt Balmazújvárosban. Hallatlan, hogy ünnepnap milyen rongyosak az emberek. Igenis a gazdag svábokat, akik a német terjeszkedésnek természetes alapozói voltak, azokat vigyük el elsősorban. Azok bírják anyagilag is a legjobban, mert egész jól tudnak Németországban is tovább élni. Jobban, mint a szerencsétlen béres. Ebben a tekintetben, ha 5000 sváb család kitelepítésével 150 000 hold földet fel tudnak szabadítani, ezzel a telepítési kérdést el lehet intézni. Azt mondaná, hogy Mindszentynek adjunk egy nyugodt, udvarias választ, ahogy az az illemkódexben meg van írva, a belügyminiszter pedig tartsa szem előtt a magyar parasztság és telepesek érdekeit is. [Vferes] Építési- és közmunkaügyi miniszter: Kiegészítésül annak, amit Rajk és Rákosi mondottak a gazdag svábokról, hozzáfűzi, hogy ő maga is dolgozott, mint munkaszolgálatos egy gazdag svábnál, akinek 200 holdas birtoka volt. O volt a feje valóban a Volksbundnak és még ma is ott ül a birtokán. A magyar állammal szerződéses viszonyban voltak, már csak azért sem léphettek be az SS-be és a Volksbundba. {Bárányos'] Földművelésügyi miniszter: Arra szeretné a figyelmet felhívni, hogy ha 50 000-et tudunk kivinni, akkor ne írjunk ki többet. Ennek a termelés vonalán következményei vannak. Ezek akkor nem dolgoznak. Ez nagyon súlyos veszteség. Ha kiküldjük, akkor más a helyzet, de ha nem, akkor ne írjunk ki ennyit, mert ez a termelés vonalán igen nagy hátrányt jelent. Az állatállományát is el akarjuk rögtön venni. Ezt a két szempontot egyeztetni kell. [Rajk] Belügyminiszter: Hozzá kell fűznie azt, hogy a mostani telepítéseknél egészen más szempontok a mérvadók, mint 1946-ban. Akkor általában véve a svábokat kellett vinni és félmillió volt előirányozva, tehát megkezdtük 24 Szentendre környékén — állítólag németországi táborból megszökött volt SS katonák — megtámadtak és megöltek egy kirándulót, majd később öt fiút. A lapok arról adtak tudósítást, hogy a meggyilkolt kiránduló felesége a helyszínen szörnyethalt. A hatóságok a németek kitelepítésével hozták kapcsolatba az esetet. (Magyar Nemzet, 1947. augusztus 19., Népszava, 1947. augusztus 20.)
