Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde, a kormány programja

DINNYÉS LAJOS MINISZTERELNÖKI BEMUTATKOZÓ BESZÉDE A NEMZETGYŰLÉS 1947. JÚNIUS 10-1 ÜLÉSÉN (a kormány programja) T. Nemzetgyűlés! Most, hogy hosszú ideje elsőízben szólalok fel a t. Nemzetgyűlésen, első szavam a köszönet szava azok felé, akiknek előlegezett bizalmából és ajánlatára a köztársasági elnök úr engem miniszterelnökké kinevezett. De köszönetemet és hálámat fejezem ki mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy a külföldre szökések és árulások folytán beállott politikai válság gyorsan oldódhatott meg. A magyar demokráciának egyik alappillére a Nemzetgyűlés. Az új kormány azért jött a Nemzetgyűlés elé, hogy bemutatkozzék és ismertesse programját, amelynek fő célja, hogy a magyar demokrácia eddigi eredményeit biztosítsuk, megerősítsük és a hároméves terv keretében továbbfejlesszük. A hároméves terv legfőképp oda irányul, hogy megszüntesse a gazdasági, kulturális és szociális különbségeket, amelyek eddig a falut a várostól elválasztották. Maga ez a tény, a falu szociális és gazdasági életének felemelése mutatja a demokrácia igazi útját a régi rend falupolitikájával szemben. Tudatában vagyok úgy a magam, mint a kormány feladatai súlyosságának és ismerem azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdenünk. Nem volt könnyű számomra sem vállalni a miniszterelnökséget, de egyrészt a pártom felől megnyilvánuló bizalom, másrészt a demokratikus pártok egyöntetű kívánsága parancs volt számomra. Amidőn tudom és érzem feladataim súlyát, hitem és meggyőződésem az is, hogy a kormány meg fog felelni kötelességének és a parasztságnak, munkásságnak, valamint a polgárságnak együttműködésével lesz ereje legyőzni a mutatkozó nehézségeket és megvalósítani kormányzati programját. Mint a kormány miniszterelnöke, semmiképpen sem fogom megengedni, hogy a parasztságot szembeállítsák a munkássággal és az így előálló veszekedésben a reakció legyen a nevető harmadik. Az a nagy átalakulás, amelyen hazánk is keresztülment, fokozott felelősséget és kötelességet ró mindenkire. De még inkább ezt jelenti azok számára, akik az országot vezetik. Mint minden kezdetnek, úgy a mi demokráciánknak is kezdeti nehézségei voltak és vannak. De életerejét mutatják az elért eredmények, mutatja kiváltképpen az, hogy ebben a termelési évben a bevetett terület elérte az 1938-as vetésterületet. Ez egyrészt a régi magyar gazdatársadalom, de különösen az új gazdák szorgalmát, áldozatkészségét és hazaszeretetét mutatja. Munkásaink újra felépítették a kifosztott és elpusztított gyárakat és bányászaink is közeljárnak már az 1938-as termeléshez, a bányákban történt fasiszta rombolások ellenére. Vasutasaink, postásaink újra a régi európai hírű pontossággal és fegyelemmel dolgoznak, munkáskezek építik felrobbantott hídjainkat, javítják utainak és termelnek a gyárakban.