Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Csak a választások után jelenjen meg. Ez rengeteg panaszt fog hozni. [Ries] Igazságügyminiszter: Majd szeptemberben terjeszti elő. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 84 74. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti 13 900/1947. számú javaslatát bírósági fogalmazók kinevezése tárgyában, azzal a változtatással, hogy Ág Béla és Balogh Barna személye kimarad. Minisztertanács az előterjesztéshez Ág Béla és Balogh Barna kivételével hozzájárult. 85 75. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti 14 929/1947. számú javaslatát dr. Vincenti Gusztáv és társai kinevezése tárgyában. Dr. Miklós Ferencet debreceni törvényszéki elnökké kéri kinevezni. Prokop István kinevezését visszavonja és az egri törvényszék elnökévé dr. Molnár Lászlót hozza javaslatba, azonban minthogy az a kijelentés hangzott el, hogy túlságosan fiatal, Götze Elemért is előterjesztette. Itt a minisztertanács döntsön, vagy vegyék le. 84 Az Igazságügyminisztérium T.2570/1947. sz. előterjesztése termények és termékek 1945 előtti átvételéből eredő egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 11 030/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. szeptember 24.) kiegészítésére irányult. Az alaprendelet kimondta, hogy olyan követelést, amely termék vagy termény átvételéből származik, amennyiben az átvételére a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központtal, mint szövetkezettel együttműködő vállalat vagy annak bizományosa jogszabálynál fogva vagy hatósági intézkedés folytán kötelezve volt s amelyet még a felszabadítás előtt, de 1944. március 3l-e után vett át, további minisztériumi rendelkezésig bírói úton érvényesíteni nem lehet. A javaslat egyértelműbbé kívánta tenni, hogy az említett rendelet előírásai nemcsak a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központtal és jogelődeivel, mint a hatóság által a mezőgazdasági termények és termékek átvételére kötelezett intézmények tekintetében alkalmazandók, hanem az ezek bizományosaiként eljáró kereskedők esetében is. Másrészt ki akarta terjeszteni a rendelet hatályát az átvett termények és termékek kiszolgáltatásának elmaradása folytán a kereskedőkkel szemben támasztható követelésekre is, tekintettel aixa, hogy a bombázások és más hadiesemények folytán kiszolgáltatási kötelezettségüknek — többnyire saját hibájukon kívül — nem is tudtak eleget tenni. Végül szükségesnek jelezte a rendelet időbeli hatályának 1946. július 28-áig való kiterjesztését, mivel a termények és termékek kiszolgáltatását „gyakran még a felszabadulás után is lehetetlenné tette egyes hatósági szervek olyan intézkedése — olvasható az előterjesztésben, nyilvánvaló utalással a Vörös Hadsereg által eszközölt lefoglalásokra —, amelyek a kiszolgáltatásra szánt terményeknek és termékeknek más célra való felhasználását rendelte...." Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és a kísérőlevél. Lásd még a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 72. napirendi pontját. A Mezőgazdasági szövetkezeti Központ (MSZK) létrehozásáról a 2270/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. március 3.) intézkedett. A Kereskedelemés Szövetkezetügyi Minisztérium alá tartozott. Ellátta a központhoz önként csatlakozott mezőgazdasági szövetkezetek, egyesülések ellenőrzését, segítette ezek eredményes működését. 85 Előterjesztésében előadta az igazságügyminiszter, hogy a rendszeresített bírósági fogalmazói állásokból hetvenkét állás volt ekkor betöltetlen. Javaslata összesen ötven személy kinevezésére vonatkozott. Az iratokból nem derült ki, hogy Ágh Béla és Balogh Barna személyére vonatkozó javaslatát miért vonta vissza.
