Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.
selőt. Körülbelül így néz ki a dolog az ország többi részében is. 27 Külön meg kell említeni Budapest székesfővárost, mert jellemző az, hogy Pest környéke ugyanazt a képet mutatja, mint átlagban az ország. Itt az arányszám tényleg magasabb. Az is kétségtelen, hogy az ő adatai szerint Budapesten valóban történtek törvénysértések. Olyan kizárások, amik gorombaságuknál fogva helyreigazítást kell hogy nyerjenek. Ezek a kizárások nemcsak jobbfele történtek, hanem balfele is. A házmegbízottak között van politikailag kétes múltú is és így történhetett meg pl., hogy Nagy Imrét fasiszta múltja miatt megfosztották választójogától. Legutóbb a Kistext-üzemnél járt, ott pedig 20-21 éves munkáslányokat fosztottak meg választójoguktól azzal az indokolással, hogy a múltban fasiszta tevékenységet folytattak és MANSZ 28 tagok voltak. Jobbra és balra is történtek ilyen esetek. Budapesten, ahol kiugróan nagyobb a kizárások arányszáma, ez sem azt jelenti, hogy Budapesten globális intézkedéssel kell jóvátenni a kizárásokat. Jól ismerik Budapest szociális és politikai térképét. Vannak olyan politikai települések, ahol kizárólag ludovikás tisztek és miniszteriális urak laknak. Itt 80%-ot is ki lehetett volna zárni. Budapest éppen ennek a következtében más arányszámokat mutat, de ezt kellett is — és józanul kell — ezt megvizsgálni, és igenis ennek alapján komoly, józan politikai megfontoltság után [kell] - orvosolni az elkövetett törvénysértéseket, aminek orvoslásában feltétlenül benne van. A közellátásügyi miniszter által felvetett törvénysértésekre hivatkozva, Budapestre vonatkoztatva a büntetőjogi felelősség tudatában való nyilatkozattételnek értéke nincs. Ha 10 000 ember csapja be így a közvéleményt, akkor sem lehet ennyi embert bebörtönözni, már csak politikai és technikai okokból sem. Legfeljebb néhány száz embert lehetne ilyen alapon felelősségre vonni. A kérdésnek ez a felvetése, hogy nyilatkozatok alapján adják meg a fasisztáknak a mentesítést, a fasiszták visszacsempészését jelentené. Éppen ezért nem tudná ezt magáévá tenni. Itt egyedül egyéni felülbírálásról lehet szó és semmiféle más eljárásnak helyt adni nem lehet és nem is indokolt, mert lényegében büszkén mondhatjuk azt, hogy sajnos az 1945-öt megközelítettük a számarányok tekintetében. Tiszta választások elé nézünk. O mindenesetre csak a visszaemlékezés kedvéért felhívja a figyelmet arra, hogy a B-listázások alkalmával egyszer már végigjárták ezt a kálváriát. Itt egymás után hoztuk a helyesbítő intézkedéseket és a fasisztákat visszavettük, míg egy 27 Rákosi a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének 1947. június 13-i ülésén világosan megmondta, hogy 400-500 000 emberrel többet kell kizárni, mint 1945-ben, mert ez növeli a párt esélyeit. (PIL 274. f. 2. cs. 46. ő. e.) Rajk e célkitűzés következetes végrehajtójának bizonyult. Lásd részletesen Gyarmati György: „Itt csak az fog történni, amit a Kommunista Párt akar." Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez. Társadalmi Szemle, 1947. 8-9. sz. 144-161. pp. 28 A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetségéről van szó. Országos Elnöke Szablya János, ügyvezető elnöke Dőry Ervin, főtitkára Vargha János volt.
