Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.
16. 1947. augusztus 14. 4. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Nem ismeretlen a minisztertanács tagjai előtt, hogy hallatlan furore 24 keletkezett az összeíróbizottságok munkája nyomán. Hallatlan ostromnak vannak kitéve, mert olyan tömeges törvénysértés történt vidéken és Budapesten egyaránt a választói névjegyzékek összeírásánál, ami mellett a rendelkezésre álló időben a felszólamlások szinte lebonyolíthatatlanok lesznek. Szeretné a minisztertanácson szóvátenni és elsősorban a belügyminisztert megkérni, hogy részükről, mint a párt elsőrendű kérdését vegyék figyelembe, hogy a törvényt szigorúan hajtsák végre. Tehát leszögezzük, hogy a törvény rendelkezéseivel szemben kivételt nem kívánunk. Ellenben a felszólamlások lebonyolításának megkönnyítéséhez a törvényellenes rendelkezéseknél ne szabadítsa rá a pártokra és vidéki szervezetekre a felszólamlások tömegét, hanem valamilyen generális rendelkezéssel kapcsolja ki ezeket a felszólamlásokat azzal, hogy a Központi Felszólamló Bizottsághoz 25 utasítsa ezeket, vagy pedig az ilyenek egyénenként megkérdeztetvén, tegyenek büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot, hogy az ellenük felhozott megállapítások nem felelnek meg a valóságnak. A törvényben megállapított okirati igazolás 26 majdnem lehetetlenség, vagy pedig nagy távolságok miatt nem kereshetik meg az illetékes hatóságot, hogy igazolványokat adjanak ki, nem is szólva arról, hogy rendszerint nem adják ki azokat. Az elsőfokú hatóság lezárt munkája után is megjelenik gyakran az államvédelmi rendőrség és bizonyos személyek kihagyását kéri azzal az indokolással, hogy ezekkel a személyekkel szemben nekik megjegyzéseik vannak. Általában kéri a rninisztertanácsot és elsősorban a belügyminisztert, segítsen abban, hogy általános rendelkezéssel a kiáltó és nyilvánvaló törvénysértő melléfogások kiküszöböltessenek. Ha a belügyminiszter ebben a kérdésben nyilatkozatot tesz, akkor nem tartaná fel a minisztertanácsot azzal, hogy a részletekre kitérjen, ellenben majd a Független Kisgazdapárt részéről a konkrétumokat előtárná a belügyminiszternek és vele kitárgyalná. [Rajk] Belügyminiszter: Először általánosságban, röviden azt jegyzi meg, hogy a választójog tekintetében a törvény alapján a bizottságoknak szuverén 24 heveskedés, dühöngés 25 Külön Központi Felszólamló Bizottságról nem rendelkezett az 1945. évi VTfl. tc. A 16. § szólt az ideiglenes választói névjegyzék elleni felszólamlás lehetőségéről. A felszólamlást az összeíróbizottsághoz lehetett beadni. A választások érvényességének a felülbírálása az említett törvény 53. §-a értelmében a Választási Bíróság hatáskörébe tartozott. 26 Az 1947. évi XXII. tc. 10. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy nincs felszólamlási joga annak, aki a törvény 6. §-a, illetve az 1945. évi VTII. tc. 5. §-ában foglalt pontok valamelyike alapján van kizárva a választójogból, „kivéve ha a kizáró ok hiányát okirattal igazolja," (3) bekezdése pedig arról szólt, hogy „ha a felszólamlás olyan személy részéről történik, akinek számlálólapját az összeíróbizottság már elbírálta, a felszólamlást indokolni kell és mellékelni kell hozzá azokat az okiratokat, amelyek a felszólamlásban előadottakat igazolják, illetőleg a magyar állampolgárságot valószínűsítik."
