Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.

fedezésére és másrészről a nemzeti jövedelemből már ma is oly nagy hányad vétetik igénybe a nemzetközi kötelezettségek és a tőkeszükséglet céljaira, hogy az oly nehezen elért stabilitás fenntartása a magyar kormánynak a legnagyobb gondokat okozza. Viszont rá kell mutatnunk arra, hogy a békeszerződés életbelépése után mind az államháztartás, mind a fogyasztásra rendelkezésre álló javak szempontjából komoly további terhekkel kell számolnunk. Ilyen terhek nehezednek államháztartásunkra és gazdasági életünkre a békeszerződés 26. § alapján, amelynek értelmében Magyarország köteles megtéríteni az egyesült nemzetek állampolgárainak vagyonában Magyarországon bekövetkezett károkat; a békeszerződés 27. § alapján, aminek értelmében Magyarország kártalanítással tartozik a faj, származás vagy vallás miatt elkobzott vagy kényszerkezelésbe vett javakért; a békeszerződés 29. § alapján, aminek értelmében a magyar állam kártalanítani köteles a külföldi magyar vagyonok liquidálása által érintett magyar tulajdonosokat; a békeszerződés 32. § alapján, amelynek értelmében kártalanítással tartozunk azokkal a személyekkel szemben, akik anyagot, vagy szolgáltatást bocsátottak a Magyarországon lévő szövetséges haderő rendelkezésre, stb. Itt említjük meg végül a békeszerződés 28. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a magyarországi német vagyon a Szovjetunióra ruháztatik át. Ez az átruházás önmagában Magyarországra nézve nem jelentene terhet, súlyos kihatással lehetne azonban Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetére, ha ugyanakkor, amidőn Magyarország a Németországgal szemben támasztható összes követeléseiről lemondani kényszerül a Németországot megillető magyar követelések valorizációja címén Magyarország oly fizetési kötelezettség háríttatnék, amelyet eredeti hitelezőivel szemben sohasem lett volna köteles megfizetni. A magyar nemzetgazdaság terheiről alkotott kép nem lenne teljes, ha említést nem tennénk a békeszerződésen alapuló terheken felül Magyarország háború előtt keletkezett külföldi tartozásairól, amelyek összege hivatalos árfolyamon számítva 1764 millió pengőt, mai értékben 6126 millió forintot tesz ki. Noha Magyarország gazdasági teljesítőképessége ez idő szerint nem teszi lehetővé, hogy a tartozások szolgálatát ellássa, a külföldi hitelezők részéről — különösen a kereskedelempolitikai oldalon — gyakorolt nyomás következtében nyilván nem sokáig lesz lehetséges kitérni az elől, hogy az adósságszolgálatot Magyarország — ha egészen szűk keretben is — megkezdje. Nem vitás, hogy a Magyarországra háruló súlyos nemzetközi kötelezettségek úgy, mint azok a békeszerződés fent felsorolt összes cikkeiből és az egyébként fennálló szerződésekből következnek, — ha együttesen jelentkeznének — az országra nézve elviselhetetlenek lennének és fedezésükről sem az államháztartás, sem a nemzeti termelés vonalán gondoskodni nem lennénk képesek. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázatról egykorúlag készített egyszerű másolat.