Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

amelyet a magyar ipar egyéb kötelezettségei mellett nem vagy csak nehezen tudott teljesíteni.

222 Az egyik legjelentősebb és az adott helyzetben leghasznosabbnak ígérkező együttműködési megállapodás Jugoszláviával jött létre.

223 Az öt évre szóló kölcsönös áruszállítási egyezmény bizonyos fokig hasonlított a szovjet-magyar kereskedelmi egyezményhez, de összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt ez utóbbinál, mindenképpen korrektebb s az egyenrangú felek közötti megállapodás követelményeinek sokkal inkább megfelelő. A hároméves terv beruházásainak megvalósításához mindenképpen jelentősen hozzájárult a Szovjetuniótól kapott 5 millió dolláros áruhitel, valamint a jugoszlávok által biztosított 6 millió dolláros előleg, amely utóbbi kifejezetten a számukra szállítandó berendezéseket gyártó üzemek (Ganz Villamossági, Láng Gépgyár) helyreállítását szolgálta. Bulgáriával hasonló jellegű, bár kisebb volumenű együttműködési megállapodásra nyílt lehetőség. A bolgár fél is kész volt a magyar ipar által szállítandó gépek, fémipari gyártmányok előlegeként fizetéseket teljesíteni.

224 Az előnyös külkereskedelmi, gazdasági megállapodásokat szervesen kiegészítette a magyar intézmények képviselőinek a nemzetközi szervezetek (UNESCO, FAO stb.) munkájába való bekapcsolódása, a számos ipari és mezőgazdasági jellegű külföldi tanulmányút. Miközben a Dinnyés-kabinet kormányrakerülésének és a Marshall-programban való részvétel elutasításának zavaró körülményei ellenére — folytatva a már korábbtól érvényesülő tendenciát — fokozatosan kinyílt a világ a magyar gazdasági, technikai, kulturális, tudományos élet számára, két szomszédos ország: Románia és Csehszlovákia vonatkozásában nem alakultak kedvezően a lehetőségek. Voltak természetesen pozitív mozzanatok — elsősorban a kölcsönös áruszállítások, a közlekedési kapcsolatok felvétele terén — e két ország esetében, de a román, illetve a cseh és a szlovák nacionalizmusok háború utáni felerősödése következtében az e népekkel együtt élő őslakos magyar kisebbség ügyeinek az állampolgári sőt az emberi jogokat sértő kezelése következtében az intenzívebb együttműködés feltételei nem alakulhattak ki. A romániai magyarellenes megnyilvánulások miatt tömegessé váló illegális áttelepüléseken túl elsősorban a román fegyverszüneti egyezmény értelmében lefoglalt magyar javak kérdése keltett jogos aggodalmakat a határon túli és inneni lakosság valamint a kormány köreiben is. A jelek arra utaltak, hogy a fegyverszüneti egyezmény rendelkezését a román hatóságok a romániai magyarságnak a vagyonától való megfosztására kívánták felhasználni, sőt a ma222 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 8. és a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 75. napirendi pontját. 223 Lásd a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 15., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 2. és 7., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 40., a [20.] 200. sz. jegyzőkönyv 89. napirendi pontját. 224 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 68. napirendi pontját és jegyzetét.