Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.

[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A jövőben ilyen ügyeket ne kelljen felterjeszteni az elnökhöz. Határozatot kell hozni rá. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: O már régen nem terjesztette fel, egyszerűen tudomásul vette, ha valaki lemondott az állásáról. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult és határozatüag kimond­ta, hogy az állásról való lemondást nem kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni. 76 58. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Krammer Pál r. ny. százados özvegyének nyugellátása tárgyában. 77 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 59. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát [a] Központi Szolgálatinál] rendőri gépkocsivezetők pótlására 12 szakaltiszti állás betöltése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 60. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Seidler Ernő rehabilitálá­sa tárgyában. 78 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 61. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Cséby Lajos volt rendőrfő­hadnagy rehabilitálása tárgyában. 79 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 76 A Belügymmisztérium 6026/eln.-1947. sz. előterjesztése szerint dr. Simon Jenő miniszteri tanácsos 1946. július l-jén fizetésnélküli szabadságra ment, külföldre távozott s 1947. június 18-án lemondott állásáról. Ennek elfogadása érdekében kívánt előterjesztést tenni a belügymi­niszter a köztársasági elnökhöz. 77 A Belügyminisztérium 236 297/1947. IV sz. előterjesztése szerint Krammer Pál betörőkkel folytatott viaskodás során kapott halálos sérülést. Özvegye és két kiskorú gyermeke részére az ellenállási vértanuk hozzátartozói számára biztosított ellátással azonos összeg folyósítását javasolta. 78 Dr. Seidler Ernő (1886-1940) 1910-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. 1919-ben a Vörös Őrség budapesti parancsnoka, a Tanácsköztársaság müncheni követe, a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka. Ausztriában, Csehszlo­vákiában, Németországban, végül a Szovjetunióban élt emigrációban. Törvénysértő eljárás áldozata lett. A Belügyminisztérium 222 445/1947.-IV/1. a. sz. előterjesztése szerint özvegye a szovjet csapa­tokkal tért vissza Magyarországra, a szovjet követségen dolgozott egy ideig. Ezt — mint az előterjesz­tésben olvasható — „az államvédelmi osztály jelentése megerősítette". Seidler Ernőnét volt férje rendőr-alezredesi besorolásának megfelelő özvegyi nyugdíjban javasolta részesíteni. 79 Cséby Lajos (1899-1976) 1918-tól tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1920-ban rendőrfőhadnagyként dolgozott a szerb megszállás alatti Pécsett. 1921-ben Jugoszlávi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom