Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.

[Mihályfi mb.] Külügyminiszter előterjeszti javaslatát Kvassay László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek az isztambuli főkonzulátus vezetésével való megbízatása tárgyában.

64 Dr. Pongrácz Aladár: Nem lehetne ezekkel a kinevezésekkel a választásokig várni? Rákosi Mátyás államminiszter: Amúgy sem lehet őket addig nyilvánosságra hozni, amíg az agrément meg nem érkezik. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 68. [Mihályfi mb.] Külügyminiszter előterjeszti javaslatát Bede londoni követ részére a magyar-angol fizetési egyezmény aláírására adandó felhatalmazás tárgyában. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Ennek a javaslatnak az elfogadása annyit jelent, hogy Bede követ minden további nélkül aláírhatja az egyezményt? Korányi felhatalmazása ezzel megszűnik, de a rá vonatkozó feltételek mindenben vonatkoznak Bedére is. Kéri, hogy az ilyen vonatkozású kérdéseket a jövőben vele is tárgyalják meg.

65 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 69. [Mihályfi mb.] Külügyminiszter: A SZEB közlése szerint a svábok kitelepítése augusztus hóban ismét elkezdődik. Ehhez Prágába és Berlinbe kell kiküldenünk egy külügyi, vagy belügyi és közlekedésügyi embert. Egyelőre nevek nélkül kér felhatalmazást két-két személy kiküldéséhez.

66 [Ries] Igazságügyminiszter: A svábok kitelepítésével kapcsolatban értesülései vannak arra vonatkozólag, hogy olyanokat is telepítenek ki, akik már egyszer felül lettek vizsgálva és mentesíttettek. O a maga részéről az egész kitelepítést jogtalannak és a demokráciával nem összeegyeztethetőnek tartja, de ha már 64 A Külügyminisztérium 5000/1/1947. sz. előterjesztése szerint dr. Kvassay László (1890-?) 1918-ban lépett külügyi szolgálatba. 1927-től 1941-ig a Nemzetközi Dunabizottság magyar helyettes képviselőjeként működött. 1941-ben müncheni főkonzul lett, innen 1943-ban a német külügyi hivatal kifejezett kívánságára távoznia kellett. 1945 elején a Külügyminisztérium budai csoportját vezette, 1945 novemberétől a minisztérium elnöki osztályának vezetője lett. 1946 februárjában nevezték ki rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré. 65 Előzményét illetően lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 69. napirendi pontját. A Külügyminisztérium 43 016/4/1947. sz. előterjesztése a korábban hozott határozat — amely szerint az egyezményt a tárgyalásokat vezető Korányi Jenő kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszteri osztályfőnök írja alá — megváltoztatására irányult. Azért javasolta, hogy az egyezményt a londoni magyar külképviselet vezetője írja alá, mert az nem kizárólag árucserével kapcsolatos tranzakciók lebonyolítását szolgálja, továbbá mert az első ideiglenes angol-magyar fizetési megállapodást is a Külügyminisztérium útján kívánta létesíteni az angol kormány. 66 Lásd a 14/b. sz. mellékletet, előzményéről pedig a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 115. napirendi pontját és mellékletét.