Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.
[Ries] Igazságügyminiszter: Hosszú észrevétele van a javaslathoz, amit megküldött a pénzügyminiszternek. Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár]: A stiláris észrevételeket magáévá teszi. Kívánatos ez a rendelkezés, mert tőke-átsíbolásról van szó. A Hitelbank pl. 175 000 Ganz részvényt kívánt a nyugdíjalapjának átadni. Rákosi Mátyás államminiszter: Elfogadják azzal, hogy az igazságügyminiszter stiláris változtatásait vegyék figyelembe. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy az igazságügyminiszter szövegezési észrevételei figyelembeveendők. 41 40. Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár] előterjeszti javaslatát a Magyar Külforgalmi Rt. újabb importüzleteivel kapcsolatos állami kezességvállalás tárgyában. (176 625/1947. számú előterjesztés.) [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Az előterjesztést most elfogadja, de a jövőre vonatkozólag kéri, mondják ki, hogy a Külforgalmi Rt. minden üzleti tevékenységéhez a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium hozzájárulása is szükséges. Néhány tételt megnézett és megállapítható, hogy vannak olyan tételek, amelyek külkereskedelmi tevékenységünkkel nincsenek összhangban. Rákosi Mátyás államminiszter: A javaslathoz hozzájárulnak. Van egy új javaslat, hogy a Kereskedelemügyi Minisztériummal egyetértésben köthessen üzleteket a Külforgalmi Rt. Fél, hogy ez ilyen egyszerűen nem keresztülvihető. Ellenben javasolja, hogy a kereskedelemügyi minisztérium és a Külforgalmi 41 A bankok államosítása ekkor még nem történt meg. Antos államtitkár részéről csak elszólás, vagy pongyolaság volt erről befejezett tényként beszélni. A Pénzügyminisztérium 10 323/1947. V sz. előterjesztésében emlékeztetett arra, hogy a forintmérlegről szóló 1790/1947. ME sz. rendelet (MKRT 1947. február 13.) az érdekeltségek által erősen hangsúlyozott közhiteli szempontokra tekintettel lehetővé tette, hogy olyan vállalatok, amelyek önálló jogalanyként működő nyugdíjpénztárt tartottak fenn, a nyugdíjpénztár járulékhiányát ne mutassák ki. Ezzel szemben a forintmérlegek előzetes revíziója során azt tapasztalták, hogy a nyugellátási kötelezettségek túlzott kimutatásával a vállalatok, különösen a nagy bankok a megnyitó forintmérlegükben kimutatott vagyont nagymértékben csorbítani akarták. Minthogy ez a törekvés kormányzati szempontból nem volt helyeselhető, javasolta a forintmérleg-rendelet kiegészítését olyan értelemben, hogy a nyugellátási kötelezettségek tőkeszükségletének fedezetére a megnyitó forintmérlegben a vállalat csak a méltányos korlátok között terhelhesse a vagyonát. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 10 030/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 17. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium T.2903/1947. sz. észrevétele a rendelettervezettel kapcsolatban. Ebben kifejtette, hogy az 1790/1947. ME sz. rendelet nem kíván módosítást, mivel a járulék-tartalékhiány címén a mérlegbe beállítható tétel legmagasabb összege korlátozva volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az újabb szabályozás a munkavállalók terhére további korlátozást létesítene, ez a választások időpontja előtt nem lenne kívánatos. fi
