Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.
it", hanem „feltételeit" veendő be. 19 A 11. § (2) bekezdésében meg kell állapítani, hogy az egyéves határidő mikor kezdődik? 20 [Rajk] Belügyminiszter: Ezekhez a módosításokhoz hozzájárul és így terjeszti elő most már végleges javaslatát. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 21 9. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a 14/1945. ME sz. rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 1030/1945. ME sz. rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. Az igazságügyminisztertől ma reggel kapott észrevételt. Tekintettel arra, hogy a felmerült szempontok valóban megfontolandók előterjesztését leveszi a napirendről, de kéri a legközelebbi minisztertanács napirendjére felvenni. Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár]: Kéri a pénzügyminiszter bevonását a tárgyalásokba. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 22 10. [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a mozgófényképüzemek engedélyesei által fizetendő 12%-os közérdekű szolgáltatás összegeinek felosztása tárgyában. Itt az előző félévvel szemben a módosítás az, hogy a magyar íilm19 A rendeletnek ez a szakasza, amely végül a 6. §-ba került, azt mondta ki, hogy a fegyelmi és fenyítő eljárás részletes szabályait, ideértve „az állástői felfüggesztés feltételeit és módozatai" a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 20 A 11. §, illetve az átszerkesztés utáni 12. § a talált ingóságok felhasználásával foglalkozott. Ennek (2) bekezdése - az észrevételnek megfelelően azt mondta ki, hogy az államrendőrség céljaira felhasználható talált ingó dolgok „a találás napjától számított egy év eltelte után vehetők használatba". 21 Lásd a 9482/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 3. Ez már középfokú hatóságként említette a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságát (7. § (1) c.) - bár az egész vita során erről nem volt szó, nyilvánvalóvá téve, hogy az egész rendelet egyik fő célja ennek az elérése volt. Ez adta okát a heves vitának. 22 A Belügyminisztérium 169 837/1946.III/1. sz. előterjesztésében a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. január 4.) kiegészítése tárgyában kiadott 1030/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. április 26.) 22. §-ának (1) bekezdését javasolta kiegészíteni olyan értelemben, hogy a községi jegyzők számára elérhetővé váljék a vármegyei fogalmazói karba való bejutás (kivéve a vármegyei tiszti főügyészi, alügyészi, árvaszéki és ülnöki, valamint a főlevéltárosi állásokat). Ezt azzal indokolta, hogy a vármegyei fogalmazói kar legfontosabb munkaköre a községi jegyzők feletti felügyelet ellátása - s ezt a legeredményesebben azok képesek gyakorolni, akik a jegyzői karból kerülnek be a vármegyei fogalmazók sorába. A Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon e kérdéshez a következő megjegyzést fűzték: „Elvileg nem lehet kifogást emelni a javaslat ellen. Közvetlen nagy veszélyt a vármegyei képesítés alóli feloldásban nem látok, hiszen itt csak valószínűleg egy-két esetről lehet szó. Véleményem szerint politikailag kell megbírálni és ezen az alapon alig támadható." Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A kérdés érdemi tárgyalását lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 55. napirendi pontját.
