Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [12.] 192.1947. július 24.

[Ries] Igazságügyminiszter: Előterjesztését a napirendről leveszi.

84 Minisztertanács a bejelentést tudomásulvette. 107. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti 12 674/1947. sz. javaslatát dr. Szűcs János kúriai tanácselnök népfőügyésznek a III. fizetési osztályba igazságügy- * minisztériumi államtitkárrá való kinevezése tárgyában 85 Minisztertanács dr. Szűcs Jánosnak a III. fizetési osztályba államtitkárrá való kinevezéséhez hozzájárult. 108. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a Britannia szálló ügyében. Ebben az ügyben marasztaló ítéletet hozott a bíróság. Van egy olyan minisztertanácsi határozat, amely kimondja, hogy az állam elleni perek folytatását nem tiltja meg, de végrehajtását felfüggeszti. Elmaradt haszonként havi 300 000 Ft-ot perel a cég. Minisztertanács kimondotta, hogy a Fegyverszüneti Egyezményből a kincstár ellen folytatott perek lefolytathatók, de annak végrehajtása további intézkedésig szünetel.

86 109. [Erőss] Közellátásügyi miniszter előterjeszti 9469/1947. számú javaslatát a teimiényforgalmi min. biztos részére egy gépkocsi vásárlása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 110. [Erőss] Közellátásügyi miniszter előterjeszti 404 277/1947. számú javaslatát külföldi segélyekkel kapcsolatos dologi költségekre 250 000 Ft biztosítása tárgyában. Rákosi Mátyás államminiszter: Kéri az UNRRA-val kapcsolatos kiadások pontos összeállítását és annak a minisztertanács elé való beterjesztését. Ter84 Lásd a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 29., majd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 80. napirendi pontját. 85 Az előterjesztés szerint dr. Szűcs János (1898-?) a Ludovika Akadémia elvégzése után 1917-ben hadnaggyá avatták. 1924 végéig hivatásos csapattisztként teljesített szolgálatot. 1923ban jogtudományi doktorátust szerzett, 1928-ban hadbírói vizsgát, 1929-ben egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1927-ben honvéd törvényszéki bíróvá, 1930-ban a budapesti büntetőtörvényszékhez nevezték ki bíróvá. Később a pestvidéki törvényszékhez helyezték át. 1945 júniusában budapesti ítélőtáblai tanácselnöki, 1946 decemberében kúriai tanácselnöki kinevezést kapott. 1945 szeptemberétől népfőügyészként dolgozott. 1947 júliusában nevezték ki igazságügyminisztériumi adminisztratív államtitkárrá. 86 Az állam elleni perek végrehajtásával kapcsolatos határozatot lásd az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 24. napirendi pontjában.