Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [11.] 191.1947. július 17.

18 059/IV számhoz. 1947.IpM Minisztertanácsi előterjesztés I. Tisztelettel kérem a t. Minisztertanács szíves hozzájárulását ahhoz, hogy a műszaki középiskola létesítésére vonatkozó, csatolt rendelettervezetet, mint a Magyar Köztársaság kormányának rendeletét közzétehessem. II. Közismert tény, hogy iparoktatásunk elavult, átszervezésére, felfrissítésé­re van szükség. Az ország és iparunk újjáépítése csak úgy lehetséges, ha elegen­dő létszámú jói felkészült, minden tekintetben kitűnően képzett szakemberről gondoskodunk. A legutóbbi idők gyors iparosodási folyamata nem tudott meg­felelő számú és elég jól képzett iparost és ipari vezetőt biztosítani. A magyar iparoktatás reformját jelentő rendelettervezet ismertetése előtt, annak nagy jelentőségére való tekintettek, a kérdést az iparoktatás történeté­nek perspektívájába, a tisztánlátás távolságába kívánom állítani. Ezt kell ten­nem felelősségem tudatában de azért is, hogy ezzel is hozzájáruljak a kérdés sikeres megoldásának biztosításához. Amióta hazánkban az iparoktatás iskolapolitikája pontosan kijelölt, terv­szerű utakon halad, az ipariskolai szervezetben következetesen megállapítható a hármas tagozódásra való törekvés. Az 1884. évi ipartörvény 89 vezette be a kötelező tanonciskolái oktatást és tette az ipariskolai szervezet legalsó fokoza­tává. Felsőfokon a budapesti és kassai, úgynevezett középipariskolák álltak, amelyek a későbbiek során a felsőipariskola nevet vették fel. A hiányzó középső fokozatot az 1890-es években létesített szakiskolák jelentették. Ez a hármas tagozódás iparoktatásunk történetében a továbbiak során mindvégig megma­radt. A későbbi reformok arra törekedtek, hogy emeljék az ipari pályákra tö­rekvő tanulóanyag színvonalát és emeljék maguknak az iskoláknak minőségi színvonalát is. A tanonciskolák, szakirányúvá történő átalakulásuk következtében, szín­vonalban mindjobban megközelítették az ipari szakiskolák szintjét és ezért a szakiskolák lassú ütemben ugyan, de mind határozottabban igyekeztek felsői­pariskolákká átalakulni, mert ellenkező esetben tanulóanyaguk legértékesebb 89 Az 1884. évi XVII. tc. volt az ún. ipartörvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom