Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [11.] 191.1947. július 17.

ges volna és fokozott értékcsökkenésre vezetne, méltányos feltételek mellett hasznosíthassam. 2. A szerződések megkötése után visszamaradó s kincstári tulajdont képe­ző berendezési tárgyak tekintetében a más tárcák által esetleg támasztott igények bejelentése után azok mikénti hasznosításáról belátásom szerint határozhassak. 3. A magánosoktól igénybe vett azokat a berendezési tárgyakat, melyeknek tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik, vagy meg nem állapítható, a tulaj­donos jelentkezéséig vagy a törvényes elévülési idő leteltéig, a kincstári tulaj­dont képező ingókkal azonos feltételek mellett bérbeadás útján hasznosíthassam. 4. A magánosoktól igénybe vett berendezési tárgyaknak a tulajdonosok részére történő visszaadása során támadó kárigények tekintetében (megsem­misülés, eltűnés, megrongálódás stb.) a 4650/1946. ME számú rendelet 2. íj­ában foglalt rendelkezések 86 végrehajtásáról rendeletileg intézkedhessem és szükség esetén a kárigényeket kedvező egyezséggel rendezhessem. A fegyverszüneti egyezmény 11. pontja értelmében a SZEB intézményei­nek és az egyes delegációk ellátásának terhe a magyar államra hárult. A ma­gyar állaim ennek a kötelezettségének úgy tett eleget, hogy magánosoktól vásárolt, vagy vett igénybe berendezési tárgyakat és ezeket a SZEB és delegá­ciói rendelkezésére bocsátotta. Ezek közül az ingóságok közül a kincstár tulaj­donát képező berendezési tárgyak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság katonai küldöttségeinek és politikai delegációinak távozása után a kincstár rendelkezé­se alá kerülnek vissza, ennélfogva értékesítésük, vagy hasznosításuk tekinteté­ben intézkedni kell. A Jóvátételi Hivatal a szóban levő berendezési tárgyakat a számviteli szabályoknak megfelelően fokozatosan rendelkezésemre bocsátja, ennélfogva ezeket az ingóságokat abban az esetben, ha értékesítésük nem feltétlenül szükséges, elsősorban bérbeadás útján használatba adni, másodsor­ban az egyes hatóságok és hivatalok, illetőleg jóléti intézmények felszerelésére kívánom fordítani és csak, ha ezek a hasznosítási módok nem vezetnek célra, szándékozom azokat árverésen eladni. A használatra való bérbeadásnál természetesen azok, a külképviseletek szolgálatában álló személyek jönnek elsősorban figyelembe, akik a lakásberen­dezési és felszerelési tárgyakat eddig is használták, de természetesen nem zárkóznék el az elől a szándék elől sem, hogy az üyen személyek az ingóságokat saját tulajdonul megvásárolhassák. A szerződések megkötésénél tehát azt a m A 4650/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 1.) arról intézkedett, hogy a fegyverszüne­ti egyezményben vállalt egyes kötelezettségek végrehajtása során keletkezett kártérítési igénye­ket bírói úton nem lehet érvényesíteni, az ilyen megkereséseket a bíróságnak vissza kell utasítania. A rendelet 2. §-a viszont kimondta, hogy az ilyen igénybevétellel kapcsolatban követel­hető kártalanítás végleges rendezéséig a kincstár az igénybevételt szenvedő részére, az igénybe­vett dolgok (vállalat, üzlet, üzem, ingóság stb.) értékének, valamint a kincstár által használhatóvá tételük érdekében teljesített kiadások összegének figyelembevételével havi részletekben méltá­nyos összeget folyósít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom