Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya

dapárt, vagy más párt nemigen tett észrevételt a kommunista miniszterek vagy államtitkárok személyi javaslatai ellen. Ez a gyakorlat egy idő után — teljesen indokoltan — idegességet váltott ki a kisgazdapárt jobboldalához tar­tozó miniszterek körében. 141 A kommunista miniszterek azonban a jól működő helyi pártszervezetek, a képviselők, vagy éppen a politikai rendőrség információs jelentései alapján mindig rendelkeztek olyan adatokkal, amelyekkel alátámaszthatták álláspont­jukat. 142 A kormány helyi — vármegyei és törvényhatósági jogú városi — képviselő­inek, a főispánoknak elsősorban felügyeleti hatáskörük volt. A főispán hivatal­ból elnökölt a törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság ülésein. A központi végrehajtó hatalom képviselőjeként módja volt befolyásolni e testületek tárgyalását, elrendelhette az államhatalom szempont­jából általa helytelennek talált határozat felülvizsgálat céljából való felterjesz­tését az illetékes miniszterhez. Hivatalos tevékenységén túl azonban minden egyes főispán pártjának az exponense is volt az adott törvényhatóság területén, így jelentős politikai hatalom futott össze a kezébe. A főispánokat a pártok, illetve a pártközi értekezlet jelölése, a belügymi­niszter javaslata és a kormány előterjesztése alapján a köztársasági elnök ne­vezte ki. Hasonlóan a politikai államtitkárokhoz, kormányváltozás esetén, mint politikai tényezők, tartoztak lemondani, s az új kormány döntött, a pár­tok javaslata alapján, az esetleges megerősítésükről, vagy újak kinevezéséről. Ez történt Nagy Ferenc kormányának lemondása és a Dinnyés-kormány hivatalba lépése után is, ami azonban — tekintettel az új pártok alakulása folytán a kisgazdapártban bekövetkezett földcsuszamlásra — nem volt köny­nyen megoldható feladat. Első nekifutásra ezért — elsősorban a kommunista, szociáldemokrata és parasztpárti régi főispánok túlnyomó részének és a kis­gazdapárt néhány főispánjának a megerősítésével — csak részlegesen sikerült a kérdést rendezni. 143 Néhány törvényhatóságnál még a Dinnyés-kormány választások utáni lemondásának időszakában is nyitott maradt a régi főispán megerősítésének vagy új személy kinevezésének ügye. A kormány működésének idején — a korábban kialakított elosztást nagy­jából követve — tizenhárom törvényhatóságnál volt kisgazdapárti, hétnél kom­munista, hatnál szociáldemokrata és négy törvényhatóságnál parasztpárti 141 Erőss János, majd Bárányos Károly kifakadásáról lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 70., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 27., illetve a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pontját. 142 A kommunista párt parlamenti frakciója kötelezte a párt képviselőit, hogy rendszeresen látogassák választókerületüket - és részletes beszámolókat készítsenek. Lásd a PIL 274. f. 15. cs. 48-91., a 16. cs. 51., 53-244., a 17. cs. 33-60. és a 18. cs. 1^48. ő. e.-t, továbbá a MOL XVIII-l-b állagban a kommunista párt parlamenti frakciójának iratait. 143 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 10-13. sz. jegyzetét, valamint a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 21. napirendi pontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom