Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [9.] 189.1947. július 10.

[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: így elfogadja. Még egy észrevétele van. A politikai megítélést illetően ha úgy dönt, hogy rendes ember, ez nem érinti a létszámapasztó bizottság határozatát. Dr. Bojta Béla: Állami szempontból ez közömbös, mert csak a más pályán való elhelyezkedésre vonatkozik. Ha a minisztertanács gondolja, hogy helyes, ha a magán pályáról is kizárjuk az illetőt, így lehet megváltoztatni. [Rajk] Belügyminiszter: Ezt a részt kihagyhatjuk nyugodtan, hiszen az 5000-es számú alaprendeletben sem történt gondoskodás erről. Nincs munkaerőhiány, ami indokolttá tenné egyszerűen megsemmisítem az elbocsátásokat. Minisztertanács az előterjesztést a következő módosításokkal elfogadta: 1. négytagú bizottság helyett öttagú bizottság határoz, ötödik az illetékes miniszter; 2. ha szabálytalanságot észlel a bizottság, nem kell megsemmisíteni és visszaküldeni, hanem maga a bizottság az ügy érdemében a törvényes feltételek alapulvételével határoz. 3. Kihagyandó az a rész, amely a bírósághoz való fordulást biztosítja a politikai megbízhatóság tisztázására.

27 3. Dr. Pongrácz Aladár előterjeszti javaslatát a magy[ar] állam címerének alakja tárgyában. [Rajk] Belügyminiszter: Ebben a kérdésben a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség között egy hosszú vita van, hogy ez a kérdés hová tartozik. Ettől a problémától függetlenül a következő megjegyzése van: 1945 februárjától meg tudtunk lenni anélkül, hogy bármiféle rendezéssel a szokássá vált címert intézményesítsük, akkor még egy-két hónapot várhatunk. Kifogás tárgyát képezi majd külpohtikai szempontból. A választás egy politikai atmoszférát fog teremteni s megnyugvást hoz. Várjuk meg ezt az időt és semmiféle olyan rendelkezést ne adjunk ki, hogy egy elfogadott végleges ténynek látszék. [Dinnyés] Miniszterelnök: Ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy a honvédség erősen kifogásolt sapkarózsája helyett a 48-as Kossuth címert rendszeresítette. Sok külpolitikai érzékenységre adott ez okot. Dr. Pongrácz Aladár: Előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásulvette.

28 27 Lásd a 8900/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. július 22., valamint ennek a leírási hiba folytán szükségessé vált s a MKRT 1947. augusztus 20-i számában közölt helyesbítést. 28 A Miniszterelnökség 8101/11. sz, előterjesztése rámutatott arra, hogy a címerforma használata a gyakorlatban már megoldást nyert az által, hogy a köztársasági elnök több mint egy évvel korábban a korona nélküli, hajlított oldalú pajzs, az ún. Kossuth címer használatát vezette be, így a Kossuth címer használata a Magyar Köztársaság szokásjogán alapult. Kérte, hogy a minisztertanácsjáruljon hozzá a címer e formájának kötelező használatához. A címerrel kapcsolatos külpolitikai érzékenységet illetően Kertész István jellemző esetként említi, hogy 1945 decemberében