Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [7.] 187.1947. július 3.

tak viszont világosan mutatják, hogy megfelelő jogszabály kezdeményezésével módot kell találni arra, hogy azok a határozatok, amelyek a nyugdíj összegének mértékét csökkentik, vagy a nyugdíjigény elvesztését mondják ki, felülvizsgálat alá vonhatók legyenek. A.felülvizsgálatot a miniszterelnökből, a két miniszterelnökhelyettes államminiszterből és a pénzügyminiszterből álló bizottság hatáskörébe kellene utalni. A felülvizsgálat alá tartozó ügyek két csoportba oszlanak. Az egyik csoportba tartoznának azok az ügyek, amelyekben a hozott határozatok a figyelembe veendő jogszabályokat (6800/1946., 8320/1946., 4400/1947. ME számú rendeletek)

75 sértik. A jogszabálysértő eseteket a kiadandó kormányrendelet pontosan felsorolná. Ezeket a határozatokat a bizottság megsemmisítem volna köteles. Második csoportba kerülnek azok az ügyek, amelyekben a hozott határozatokra nézve a rendeletben felsorolt semmisségi okok nem forognak fenn ugyan, de a bizottság egyéb okokból indokoltnak találja a megsemmisítését. Ilyen esetekben a bizottság a határozatot megsemmisítheti. Mindkét esetben a bizottság, ha a határozatot megsemmisíti, az ügyet érdemileg bírálja és dönti el, feltéve, hogy annak szüksége fennforog. A megtartott tárcaközi értekezlet álláspontjának megfelelően a bizottság minden esetben az illetékes miniszter meghallgatása után határoz. A felülvizsgálat hivatalból, vagy az érdekelt fél kérelmére történik. Hivatalból az illetékes miniszter kezdeményezhetné a felülvizsgálatot. A bizottság ügyrendjét maga állapítaná meg és annak keretében az előkészítő eljárást ugyanúgy lehetne szabályozni, mint a létszámcsökkentési eljárás felülvizsgálatánál: az úgynevezett revíziós eljárásban szabályoztatott. Ezzel a megoldással szemben fel lehetne hozni azt, hogy a jogszabálysértés eseteiben miért bízzuk a döntést testületi szervre, amikor — tiszta jogesetekről lévén szó — azt gyorsabban el lehetne bíráltatni egyéni hatósággal: a miniszterelnökkel, aki az illetékes szakminiszterrel egyetértve, vagy annak meghallgatásával járna el. Ez csak látszólag van így, mert a valóság az volna, hogy az érdekelt felek megpróbálnák mind a két utat, a jogszabálysértést és a revíziót is. Ez a kettősség a hatáskör egységesítésével kiküszöböltetnék, ami az egész felülvizsgálatot lényegesen meggyorsítaná és ezáltal az egész kérdés jóval gyorsabban kerülne nyugvópontra. Meggyorsítaná az ügyek befejezését az is, hogy megsemmisítés esetében a bizottság az ügyet — ha annak szüksége fennforog — érdemben is elbírálná, s 75 A 8320/1946. ME sz. rendeletet (MK 1946. július 24.) a nyugellátások korlátozásáról szóló 6800/1946. sz. rendelet végrehajtásáról intézkedett. A 4400/1947. ME sz. rendelet (MKRT 1947. április 17.) a 6800/1946. ME sz. rendelet kiegészítését tartalmazza.