Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.

kifejezéssel. Az első kérdése az, hogy a minisztertanács hozzájárul-e ahhoz, [s] hogy „a Magyarországon fennálló gyakorlatnak megfelelő" kitétel kifejezi-e azt a magyar álláspontot, amit nézete szerint kifejez. Az iparügyi miniszter álláspontja szerint azonban nem fejezi ki. 0 két jegyzőkönyvet készített, mely szerint a vegyesvállalatok teljesen elkülönítendők a szovjet vállalatoktól. A második dolog, ahol eltérés van, az ő és az iparügyi miniszter jegyzőkönyvtervezete között, a bérmunka kérdése.

7 A szovjet fél a bérmunka-kontingenst az érvényben lévő szovjet-magyar kereskedelmi szerződésen felüli anyagra kívánja kiterjeszteni, vagyis ő ezzel segítséget akar a magyar közgazdaságnak adni, ezzel szemben az iparügyi miniszter csupán a kereskedelmi szerződésen felüli kontingensnek a feldolgozásához járul hozzá. Szerinte nincs veszély abban, hogy túlmenőleg is állapítsuk meg ezt a kontingenst, legfeljebb azt kell bevenni, hogy ezen túlmenően csak akkor, ha a kontingensek kimerültek. Aggálya van azután az iparügyi miniszternek a külföldi devizáknak bankgarancia ellenében való rendelkezésre bocsátása körül, ti. az eredeti szovjet javaslat szerint ezek kötelesek bankgaranciát adni a devizák értékének forintban és megfelelő időben való fizetésére. Az iparügyi miniszter szerint nem lehet devizahitelt adni erre a célra, hanem a forintellenértéket azonnal kell megfizetni. Altalános elvi kérdés, amely akkor merült fel, amidőn a bérmunkaszerződéseknek az engedélyezési feltételeiről volt szó. Itt a magyar kormány hangsúlyozni kívánta volna azt, hogy ezeket a magyar iparpolitikai szempontok figyelembevételével fogja vagy nem fogja engedélyezni és rámutattak a pamutiparra, mert Magyarországon a fonókapacitás aránylag kicsi, tehát ha ilyen kérdést terjesztenek elő az aránytalan kis kapacitásunkat megbénítják és ez kellően kihasználva nem lesz. Amidőn ő ezt magáévá tette, Merkulov azt mondotta, hogy ezeknek a feltételeknek ilyetén való felvétele célját vesztené, mert ez a jegyzőkönyv teljes sterilizálását jelentené. Az illetékes magyar hatóságok engedélye nélkül amúgy sem kerülhet ilyenre sor. Merkulov szerint abban, hogy a bérmunkaszerződés a magyar hatóságok engedélyezése alapján jön létre, benne van az is, hogy a magyar kormánynak joga, hogy azokat az elveket, melyeknek alapján az engedélyt megadja, mindenkor megállapítsa, így nincs értelme, hogy ezeket bevegye a jegyzőkönyvbe, miután ezeket az elveket úgyis ő dönti el. Ugyanakkor, amikor a kereskedelmi delegációnak javaslatára fel akartunk venni egy amendment-t,

8 hogy a szovjet társaságok a Magyarországon érvényben lévő devizagazdálkodási jogszabályoknak megfelelően kell, hogy működjenek, Merkulov szerint erre azért nincs szükség, mert ez teljesen magától értetődik, mert semmiféle különállást ezen társaságok részére a magyar törvényektől biztosítani nem akarnak. Ezt a két nyilatkozatot tudomásul vette és ezért levelet szándékozik írn

i Merkulovnak, hogy ezeknek a kitételeknek a jegyzőkönyvbe 7 Lásd a 6/c-d. sz. mellékletet. 8 módosítást