Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.

vételek címén szenvedtek el. Végleges megállapodás ebben a kérdésben nem volt elérhető, a csehszlovák delegáció késznek mutatkozott azonban arra, hogy a magyar delegáció által átnyújtott memorandumban részletezett kárigények felől tárgyalásokba bocsátkozzék, és — a tárgyaló bizottságok vezetői között lefolytatott levélváltás útján — megállapodás jött létre aziránt, hogy ezeket a tárgyalásokat egy kárösszeírás fogja megelőzni a célból, hogy mindkét tárgyaló bizottság kellően tájékozva legyen a felmerült károknak nemcsak jogi természetéről, hanem összegszerűségéről is. A vegyesbizottság megkapta az utasításokat aziránt, hogy a kárösszeírás lebonyolítására vonatkozó szabályozást haladéktalanul készítse el és hajtsa végre. Budapest, 1947. június 7. Gépelt, aláírás nélküli tisztázatról sokszorosítással készített egykorú egyszerű másolat. Az előterjesztés első oldalára Mód Péter kézzel írt következő feljegyzése olvasható: „A minisztertanács 1947. VI. 19-i ülésén úgy határozott, hogy ez ügyben tárcaközi értekezlet tartandó. Budapest, 1947. VI. 19. Mód" Kiegészítését lásd az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 5/c. sz. mellékletében. Mód Péter (1911-1996) tanár. Diákként kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. 1935től Párizsban élt. A második világháború alatt a francia partizánhadsereg századosa. 1945 után hazatért. 1947-től a Külügyminisztérium munkatársa. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1954-ben rehabilitálták. 1956-tól ismét a Külügyminisztérium munkatársa. 1957-től 1961-ig Magyarország állandó képviselője az ENSZ-ben. 1961-től 1968-ig a külügyminiszter állandó helyettese, majd 1974-ig párizsi követ. 4/c. sz. melléklet (a 4/16. napirendi ponthoz) Feljegyzés A csehszlovák és magyar kormányok alulírott képviselői 1947. március 2-án összeültek Prágában abból a célból, hogy kiküszöböljék mindazokat az akadályokat, melyek mindaddig megakadályozták a Magyarország és Csehszlovákia között, 1946. február 27-én kötött lakosságcsere egyezmény végrehajtását és hogy megállapítsák azokat az elveket, melyek e végrehajtásnál alkalmazandó rendszabályok alapjául fognak szolgálni. A tárgyalások az alábbi nyilatkozatokkal kezdődtek meg, melyeket a két kormány képviselői jogi álláspontjuk fenntartása mellett tettek: A magyar küldöttség elnöke a következőket jelentette ki: „A magyar kormány hajlandó haladék nélkül megkezdeni a lakosságcsere egyezmény végrehajtását 3000 család kölcsönös kicserélésével, azzal, hogy e cserét az Egyezmény gyorsított végrehajtása első fázisának tekinti."