Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.
kalmaztatása tárgyában. A múltkori minisztertanács napirendjéről lekerült, de úgy véli, hogy most már nincs akadálya az elfogadásnak. 70 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [64.] 65. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti 2736/1947. sz. előterjesztését a Slovanska Banka részéről történő hitelnyújtás tárgyában a magyar-csehszlovák lakosságcserével kapcsolatban. 71 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [65.] 66. [Ries] Igazságügyminiszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését leveszi a napirendről. 72 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 70 Lásd a [3] 183. sz. jegyzőkönyv 57. napirendi pontját. A pénzügyminiszter 2444/1947.eln. A. sz. előterjesztése szerint Szőts Istvánra a minisztérium kezelésében lévő Nyugdíjjárulék Alap tulajdonát képező üdülőszállók újjáépítése, berendezése és üzembehelyezését célzó munkák mielőbbi befejezése miatt volt szüksége a tárcának. Hivatkozott arra, hogy nevezett 1928 óta a minisztérium valamennyi ilyen jellegű építkezésének tervezésében, kivitelezésében részt vett, így tapasztalatait nem nélkülözhették. 71 Az 1947. évi csehszlovák jóvátételi szállítás tervének tárgyalása során a Gazdasági Főtanács visszatért a kérdésre. Megállapította, „hogy a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezménynyel kapcsolatos áttelepítési költségek Magyarország számára olyan súlyos megterhelést jelentenek, hogy azoknak a jóvátételi kötelezettségek teljesítésével egyidőben eleget tenni nem tud." Felszólította a kormányt, hogy ezt a körülményt közölje a csehszlovák féllel s kérje, „hogy az áttelepítés költségeire a Csehszlovákia területén maradt magyar vagyon terhére folyósítson előleget, vagy járuljon hozzá ahhoz, hogy a lakosságcsere céljára szükséges összegek a jóvátételi kötelezettségektől elvonhatok legyenek." Egyben hozzájárult a Gazdasági Főtanács ahhoz, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank által az áttelepítés céljára nyújtott 10 millió korona kölcsönnel kapcsolatban, a csehszlovák jóvátételi keret terhére 150 000 jóvátételi dollárnak megfelelő forint utaltassák ki a lakosságcsere ügyében Magyarországon működő csehszlovák küldöttségnek. (MOL XIX-10,18. d. 1947. július 2. 25. napirendi pont.) Lásd a 4/e. sz. mellékletet, továbbá a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 85. napirendi pontját. 72 Előzményét illetően lásd a 169. sz. jegyzőkönyv 5. és a 171. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. Az Igazságügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt az elhagyott javak kezelésének újabb szabályozására vonatkozó rendelettervezet ügye szerepel. E mellett a borítólapon a következő — feltehetően a minisztertanács jegyzőjétől származó — megjegyzés olvasható: „Sürgős volna, mert az apparátus jelenlegi fenntartása rendkívül költséges. Egyidejűleg gondoskodni kellene a személyzet jogviszonyának megszüntetéséről." Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát a 727/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. március 31.) hozták létre, azzal a céllal, hogy a háborús körülmények, elhurcolások következtében gazdátlanná vált ipari és kereskedelmi vállalatok, földbirtokok, házak, lakások, ingóságok felügyeletéről, üzembentartásáról, illetve megőrzéséről gondoskodjék. Később az 1948. évi XVIII. tc. intézkedett az elhagyott javak kérdésének rendezéséről. Az 1800/1948. Korm. sz. rendelet (MKRT 1948. február 14.) intézkedett a felszámolásáról. Megszüntetését a 8920/1948. Korm. sz. rendelet (MKRT 1948. augusztus 27.) mondta ki. Lásd még a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 33. napirendi pontját és 35. sz. jegyzetét.
