Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.
[Rajk] Belügyminiszter: Kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a „Közbiztonsági Szolgálati Jel" alapítása tárgyában a köztársasági elnökhöz előterjesztést tehessen. Ez régen is megvolt a rendőrségnél és emeli a rendőrség szellemi és testi odaadó munkáját. Csak az első adományozásnál óhajt eltérni a betöltött évek számától. A továbbiakban a rendelet szerint kíván eljárni. 11 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 15. [Rajk] Belügyminiszter: A tegnapi nap folyamán értesült a lapokból, hogy a Közigazgatási Bíróság egy döntést hozott a Bihar vármegyei alispán ügyében, aki ellen fegyelmi eljárás volt folyamatban. Ezt rendes, törvényes úton megszüntették. 12 Az 1929. évi XXX. tc. 13 kimondja, hogy az alispáni állás betöltését képesítéshez köti. A felszabadulás óta kiadott rendeletben szabályozva lett oly Mivel — mint mondta — az 1946. évi XV tc. 1. cikke értelmében, akik áttelepítettként átlépték a határt elvesztették magyar állampolgárságukat, kérdezte, hogy ezek a személyek külföldi állampolgároknak tekintendők-e, kiállítható-e részükre tartózkodási vagy lakhatási engedély, kérhetike visszahonosításukat, birtokba vehetik-e az áttelepülés előtt itthagyott ingó és ingatlan vagyonukat, avagy eltávolítandók az országból. (MOL XTX-I-l-s 1947-12.t.-4561) A magyarországi szlovákok közül, akik áttelepülésre jelentkeztek, többen (főleg közszolgálati alkalmazottak) utólag visszavonták a nyilatkozatukat. (MOL XJX-A-l-j 1947-XXXIV-7738) A már áttelepültek közül sokan azért tértek vissza, mert magyar falvakban, számukra idegen környezetben kaptak letelepedési lehetőséget, míg Magyarországon viszont szlovák falvakban éltek. Lásd a Belügyminisztérium sajtóosztályának közleményét. A Csehszlovákiába áttelepített személyek visszaszivárgása. (Magyar Nemzet 1947. június 24.) 11 A belügyminiszter 194 612/1947.IV/1. sz. előterjesztése hangsúlyozta, hogy az ország békéje és nyugalma a közbiztonság állapotától függ s kívánatosnak jelezte, hogy mindazok, akik a rend ellenségeivel örökös harcban állnak, életük, testi épségük folytonos veszélynek vannak kitéve, illetve a szellem erejével végeznek e téren munkát, a hosszabb időn át tartó kifogástalan szolgálatukért Közbiztonsági Szolgálati Jel adományozásával elismerésben részesüljenek. Az előterjesztés mellett megtalálható a Közbiztonsági Szolgálati Érdemjel alapszabályainak tervezete. 12 Daróczi Pál (1904-1983) gazdálkodó. 1944 novemberében Berettyóújfalu közélelmezési vezetője. 1944 decemberében Bihar vármegye megbízott főispánja. 1944. december 21-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Előbb a Polgári Demokrata Párt, majd a Nemzeti Parasztpárt tagja, 1946-tól részt vett a párt Országos Nagyválasztmányában. 1945. május 5-én Bihar vármegye alispánjává választották. 1946 októberében felfüggesztették. 1947-ben a Közigazgatási Bíróság semmissé nyilvánította megválasztását. 1953-tól 1956-ig tagja volt a Hajdú-Bihar megyei tanácsnak. 13 A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. tc. III. Része tartalmazta a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyaira vonatkozó rendelkezéseket, így a 65. § elméleti képesítésként előírta a tudományegyetemen szerzett jogi vagy államtudományi tudori vagy a Közgazdaságtudományi Kar közigazgatási szakosztályának elvégzése esetén a közgazdaságtudori oklevél meglétét. A gyakorlati képesítésről intézkedő 66. § a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét írta elő, bár alispán kinevezése esetén elegendőnek jelezte, ha az illető a 65. §-ban meghatározott elméleti képesítéssel rendelkezett.
