Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.

[Bán] Iparügyi miniszter: Itt arról van szó, hogy a másfél százalékot tekintik annak, ami árdrágító hatással van. Ami a szövetkezetek kérdését illeti, hajlandó megnézni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Egy bizottságot kell létesíteni az iparügyi miniszter, földművelésügyi miniszter, pénzügyminiszter és a Gazdasági Főtanács megbízottaiból s hozzák a Gazdasági Főtanács elé. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Pénzügyileg nincs észrevétele csak az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében legyen erre fedezet. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Nem tudja, hogy az ő írásbeli észrevétele honorálást nyert-e? [Bán] Iparügyi miniszter: Az újbóli részletes megvitatás során erre is sor fog kerülni, miután egy bizottság összeállítását tervezi és azután Gazdasági Főtanács elé hozza. Minisztertanács az előterjesztést előzetes kivizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta.

6 9. [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát az iparban alkalmazott fiatalkorúak orvosi vizsgálatáról szóló 77. számú nemzetközi munkaügyi egyezmény becikkelyezése tárgyában. A népjóléti miniszternek jelentéktelen 6 Előzményét illetően lásd a [3] 183. sz. jegyzőkönyv 117. napirendi pontját. A jegyzőkönyv mellett megtalálható az iparügyi miniszter 11 856/1/1947.-I. sz. előterjesztése, ez felhívta a figyelmet a háborús események következtében nagyon nagy károkat szenvedett juhállomány megnövelésének, feljavításának szükségességére. Ennek elősegítése, s a belföldi gyapjú megvásárlásának biztosítása végett javasolta, hogy a feldolgozó iparosokat az általuk vásárolt belföldi gyapjú vételára után egy és fél százalék járulék, és a gyapjút tartalmazó mindenféle anyagot, gyártmányt vagy hulladékot vámkülföldről behozó személyeket az elvámolási érték egy százalékának megfelelő összegű járulék megfizetésére kötelezzék. Javasolta továbbá a Gyapjúbecslő Bizottság munkájának szervezettebbé tételét. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete, valamint a belügyminiszter 13 265/1947/11. 1. sz., továbbá a Közellátásügyi Minisztérium 100 480/1947. sz., kisebb észrevételeket tartalmazó hozzászólása. A rendelettervezet értelmében a gyapjú zár alá vételének, forgalmának, igénybevételének és szállításának szabályozásáról szóló 27 300/1946. IpM sz. rendeletet (MK 1946. április 12.) hatályon kívül helyezték. A Gazdasági Főtanács jegyzőkönyveiben nincs nyoma annak, hogy foglalkozott volna a kérdéssel. A MSZK, azaz a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ a 2270/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. március 3.) alapján alakult, az 1945 előtt működött szövetkezetek közül többek között a Futura Rt-t a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét olvasztotta magába. Feladata volt többek között a szövetkezetek működésének segítése, a kötelező beadásra kerülő termény felvásárlása. A 7800/1947. Korm. sz. rendelet (MKRT 1947. július 1.) értelmében beolvadt a MOSZK-ba. A FOK, azaz a Földművesszövetkezetek Országos Központja a 145 500/1946. FM sz. rendelet (MK 1946. július 4.) alapján alakult meg, valamennyi földművesszövetkezet tagja lett, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott. Feladatát képezte a tagszövetkezetek üzletvezetésének és ügykezelésének ellenőrzése, irányítása, kölcsön folyósítása. A 7800/1947. Korm. sz. rendelet (MKRT 1947. július 1.) megszüntette, feladatait a MOSZK vette át. A MOSZKról lásd az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 84. napirendi pontját.