Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
hogy az Országos Háziépítő Intézet Rt. létesítésére készített előterjesztésére a társminiszterek mielőbb tegyék meg észrevételeiket, hogy a legközelebbi minisztertanácson már ne kerüljön levételre. Kéri mindhárom előterjesztése felvételét a következő minisztertanács tárgysorozatára. 61 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 73. ["Véres] Építési és közmunkaügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Fővárosi Közmunkák Tanácsába új tagok kinevezése tárgyában. 62 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 74. [Veres] Építési és közmunkaügyi miniszter előterjeszti javaslatát hitelátruházás engedélyezése tárgyában. 63 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 61 Az Építés- és Közmunkaügyi minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon olvasható felsorolás szerint az 1. sorszám alatti előterjesztés az építőipari munkák teljesítménybérrendszerben való végzésére; a 2. sorszám alatti a gyógy- és üdülőhelyeken fekvő lakóházak, penziók és szállodák helyreállításának meggyorsítására, míg a 3. sorszám alatti az Országos Házépítő Intézet Rt. létesítésére vonatkozó javaslatot tartalmazott. Lásd a 4. [184.] sz. jegyzőkönyv 42. és az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 109. napirendi pontját. 62 Az építési- és közmunkaügyi miniszter 2000/1947. sz. előterjesztésében jelezte, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsába kinevezett kilenc tag közül dr. Bibó István belügyminisztériumi miniszteri osztályfőnök és dr. Kotsis Iván műegyetemi nyilvános rendes tanár lemondott tagságáról. Helyükre dr. Borbíró Virgilt és dr. Fischer Gyulát javasolta kinevezni. Dr. Borbíró Virgil (1893-1956) műegyetemi tanulmányait külföldön végezte. 1918-1922-ben az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosságon dolgozott, majd magánmérnöki tevékenységet folytatott. 1945 májusától a Fővárosi Közmunkák Tanácsának meghívott szakértője volt, megszervezte az Építésügyi Kormánybiztosság kirendeltségeit. A Nemzeti Parasztpárt tagja lett. 1947. március 31-étől 1949ig az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd műegyetemi tanár. Dr. Fischer Gyula (1893-1967) bányamérnöki, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1919ben a Pécs-Baranyai Köztársaság szolgálatában tevékenykedett, 1922-ig Jugoszláviában élt. Viszsz átérve Magyarországra államtudományi doktorátust szerzett, s pénzügyi fogalmazóként helyezkedett el. 1924-ben — baloldali magatartása miatt — állását elvesztette. Jogtudományi doktorátust szerzett és ügyvédként dolgozott. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1945 februárjától 1946 májusáig Pécsett népügyészként működött. 1946. május 2-án a Belügyminisztérium osztályfőnökévé nevezték ki, 1947-ben a Belügyminisztérium elnöki osztályának, 1948-tól a Pénzügyminisztérium jogügyi osztályának vezetője. 1949-ben kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából. A pártba történt visszavétele után, 1957-től 1960-ig a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője volt. 63 Az építési- és közmunkaügyi miniszter 2094/1947. sz. előterjesztésében — a tárca alkalmazottai körében előfordult nagyobb számú megbetegedésre és halálesetre tekintettel — arra kért engedélyt, hogy a költségvetése más rovatain jelentkező megtakarításokból 1200 forintot a jutalmak és segélyek alrovaton használhasson fel.
