Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
a rendeletnek semmi jelentősége nincs. Egy kat. hold erdő után 9 mázsa búza, 1 kat. szántó után pedig 40 kg búza az adó. Ha a búzához kötjük az erdő földadóját, akkor ez rossz junctim. Rákosi Mátyás államminiszter: A pénzügyminiszter tárgyalja le a földmívelésügyi miniszterrel. Elvben elfogadható a rendelet. Minisztertanács az előterjesztést 1947. évi augusztus 1. napjáig terjedő hatállyal elfogadta. Ezt követően az érintett szempontok figyelembevételével új javaslat terjesztendő elő. 41 48. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát a földbirtok-termésben elemi csapások által okozott rendkívüli károk címén való földadó elengedése tárgyában. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Egész sereg észrevétele van a javaslat ellen. Különösen súlyos kérdés az, hogy csak három esetben — jégkár, tűzkár, árvízkár — kap a gazda adókedvezményt s a többi elemi kár, így fagy, belvíz, sáskaveszély stb. nem vétetik figyelembe. Rákosi Mátyás államminiszter: Újból azt tapasztalja, hogy kitárgyalatlan javaslat került minisztertanács elé. Kéri a két miniszter közötti megegyezést. Minisztertanács az előterjesztés elvben elfogadta, a részletek összeegyeztetését a Gazdasági Főtanács elé utalta. 42 41 A pénzügyminiszter 97 200/1947/VTIL sz. előterjesztése és a rendelettervezet megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a Gazdasági Főtanács 1945. február 4-én kelt 858/1947. sz. határozata alapján — az erdők kiuzsorázottságára tekintettel — tette meg javaslatát a földadó mértékének a csökkentésére. Rámutatott arra, hogy az ország kétmillió kataszteri holdat kitevő erdőterületének faállománya csupán 60-70 millió köbméter, a régi, normálisnak tekintett 200 millió köbméterrel szemben, továbbá, hogy a normális fahozam az állomány 2%-a, tehát a holdankénti átlagos termés 3 köbméter kellene hogy legyen, ezzel szemben a túlzott fakitermelések miatt ekkor ez még az 1%-ot sem érte el. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi kitűnő állapotban lévő erdőknek a jó kitermelési lehetősége és az akkori konjunkturális fakitermelés fokozott megadóztatása céljából emelték fel 1944. január l-jével az erdők korábban megállapított kataszteri tisztajövedelmét a duplájára. Az említett területek elvesztése és az erdők túlkitermeltsége folytán vált indokolttá a régi állapot visszaállítása, vagyis az 1 kataszteri hold erdő 9 kg búzaföldadóval való megterhelése. Lásd a 7430/1947. sz. rendeletet, MKRT 1947. június 18. 42 A pénzügyminiszter 95 842/1947./VIII. sz. előterjesztése emlékeztetett arra, hogy a minisztertanács az 1946. évi november hó 22-én tartott ülésén (150. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pont) foglalkozott az elemi károk címén igényelhető földadóelengedések újabb szabályozásával, pontosabban az ilyen címen kérhető földadóelengedésekre vonatkozó törvényes rendelkezéseket hatályon kívül helyező 801/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 6.) eltörlésével. Nem tartotta azonban lehetségesnek a korábbi előírások teljeskörű visszaállítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kataszteri tisztajövedelemnek az 1875. évi VII. tc. értelmében történt megállapításánál a földrészletek 10 évi átlagtermését vették figyelembe, tehát az a jó, a közepes és a rossz termések egybevetése útján lett meghatározva. így a kataszteri tiszta jövedelemben feltétlenül kifejezésre
