Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
mokrata Párt főispánjainak a párt előterjesztésének megfelelően változatlan megtartását, kivéve dr. Hazai László Nógrád-Hont vm. főispánját, akinek kinevezése függőben tartandó. 11 A Nemzeti Parasztpárt főispánjai közül Mezei Mihály Bács-Bodrog vm. főispánjának kinevezését függőben kell tartani, a többi változatlan marad. 12 A Független Kisgazdapárt főispánjai közül Bakó Sándor Bihar vm. Ory István Debrecen thj. város, Balassa Tibor Heves vm. Tomasovszki Mihály Szabolcs vm., és Pásztor József Zemplén vm. főispánjainak kinevezését javasolja függőben tartani, egyidejűleg Zsarnay Kálmán Pest vm. és Kóczán István Sopron vm. és thj. város főispánjainak felmentését, Pető után letartóztatták, majd rendőrségi felügyelet alá helyezték. 1944 őszén csatlakozott a Magyarországi Kommunisták Antináci Kimitéjához. 1945 után a Magyar Kommunista Párt miskolci szervezetének vezetőségi tagja, beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945 márciusától 1947 novemberéig Borsod vármegye és Miskolc főispánja. Safrankó Emánuel (1890-1965) molnár. 1908-tól szociáldemokrata párttag. A Tanácsköztársaság után Csehszlovákiába emigrált, tagja lett az ottani kommunista pártnak. 1930-tól a Szovjetunióban élt. 1945-ben hazatérve a Magyar Kommunista Párt szolnoki titkára. 1945-től 1947 novemberéig Vas vármegye és Szombathely főispánja. 1947-től 1956-ig szófiai, majd pekingi, végül berlini követ, illetve nagykövet. 11 A Szociáldemokrata Párt részéről: Borbély Endre Győr város főispánja volt. Hazai László Budapesten vámhivatali tanácsos. 1945 után lépett be a Szociáldemokrata Pártba, Nógrád (19461948), majd Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja. Kiss János régi Szociáldemokrata párttagként az orosházi pártszervezet Peyerista titkára. Csongrád, majd 1945. augusztus 9-étől Bihar, végül Csanád vármegye és Hódmezővásárhely főispánja. Szabó István (1896-1958) kalaposmunkás. 1921-től szociáldemokrata párttag, 1919-ben az endrődi direktórium elnöke. 1924-től a Kalaposmunkások Szakegyletének elnöke. 1929-ben Budapesten a Gázműveknél dolgozott, a Szociáldemokrata Párt XI. kerületi elnökeként 1945 februárjában a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945 áprilisától 1948-ig Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja. Szádeczky Kardos László (1910-) jogász, 1946-47-ben Kecskemét város főispánja volt, pártja jobboldalához tartozott. Szekeres János (1888-1973) szociológus, vármegyei tisztviselő, később a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi osztályának vezetője. 1919-ben a Népjóléti Népbiztosság, majd a Belügyi Népbiztosság illetve Minisztérium munkatársa. 1924-ben B-listázták, a Társadalomtudományi Társaság utolsó főtitkára volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1944-ben letartóztatták. 1945 elején a Belügyminisztérium elnöki osztályának vezetője. 1945. május 4-étől Abaúj vármegye főispánja, 1945. augusztus 19-étől a Belügyminisztérium adminisztratív államtitkára. A Szociáldemokrata Párt tagja volt, 1947. augusztus 31-én mégis a Radikális Párt jelöltjeként választották országgyűlési képviselővé. 12 A Nemzeti Parasztpárt részéről: Balogh István (1912-) bölcsész végzettséggel rendelkezett. 1933-tól 1945-ig a debreceni Déri Múzeum munkatársa. 1949-től 1957-ig a Déri Múzeum, majd a nyíregyházi múzeum, 1963-tól 1975-ig a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár igazgatója. 1945-ben Szatmár, 1946. január 5-étől Szatmár-Bereg, 1947. augusztus 31-étől Hajdú vármegye és Debrecen főispánja. Szatmár-Bereg vármegyében 1947. augusztus 3 l-e után utódjaként Szabó István lett a főispán. Lásd a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 21. napirendi pontját. Bencsik István (1910-) agrár végzettségű középiskolai, majd egyetemi tanár. Pap Andor felmentése után 19471948-ban Zala vármegye főispánja. 1948-tól 1951-ig földművelésügyi minisztériumi államtitkár. 1951-től 1953-ig a Mezőgazdasági Tudományos Központ főtitkára. Később oktatási területen és a Hazafias Népfrontban dolgozott, ez utóbbinak 1970-től 1974-ig főtitkára volt. Több társadalmi szervezet vezetésében vett részt. Mezei Mihály (1901-?) korábban Esztergomban volt jegyző, Bács-Bodrog vármegye és Baja város főispánja. Papp Andor (1899-?) kaposvári ügyvéd, 1946 nyarától 1947 közepéig Zala vármegye főispánja. 1947 végén pénzügyminisztériumi államtitkárnak jelölték. 1948 elején kizárták a parasztpártból, 1953-ban Ausztriába költözött.
