Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.

munista párt politikai államtitkárai változatlanul maradnak.

4 A Szociáldemokrata Párt államtitkárai közül Reisinger Ferenc belügyi politikai államtitkár felmentését és helyére dr. Faragó György államtitkári kinevezését javasolja. A többi szociáldemokrata államtitkárok változatlanul maradnak.

5 A független 4 A Magyar Kommunista Párt képviseletében politikai államtitkár volt: Alexits György Lásd a [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 3. sz. jegyzetét. Antos István (1908-1960) közgazdász, papírkereskedő, nyomda- és kiadótulajdonos. 1945-től tagja a kommunista pártnak. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületében is helyet foglalt. 1954-től egyetemi tanár. 1949-től 1960-ig országgyűlési képviselő. 1945-ben az Országos Gazdasági Tanács főtitkára, 1945. november 23-ától 1951. január 27-éig pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, majd 1955. január 10-éig, illetve 1956. november 16-ától 1957. május 9-éig a pénzügyminiszter első helyettese, azt követően haláláig pénzügyminiszter. Donáth Ferenc (1913-1986) jogász. 1934-től kommunista párttag. 1936-ban a Márciusi Front egyik szervezője. 1945-ben az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökhelyettese. 1945 novemberétől 1948 januárjáig a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1947 júliusától a Tervgazdasági tanács tagja. Több párttisztséget töltött be. 1951-ben koholt vádak alapján elítélték, 1954-ben rehabilitálták. Az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója lett. 1956-ban Nagy Imre miniszterelnökségi titkárságán dolgozott, majd Romániába hurcolták. 1958-ban tizenkétévi börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Agrártörténeti tudományos kutatásokat folytatott. Hajdú Gyuláról lásd a [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 2. sz. jegyzetét. Szobek András (1894-1986) ácsmunkás, később mestervizsgát tett és önálló vállalkozóként dolgozott. 1920-tól a szociáldemokrata párt, 1944 októberétől a kommunista párt békéscsabai, majd Békés vármegyei titkára. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd 1967-ig ismételten a törvényhozó testület tagja. 1945 januárjától Békés vármegye főispánja. 1945. szeptember 23-ától 1947. november 15-éig a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára, majd 1949 szeptemberéig a Közellátási Hivatal vezetője, egyidejűleg a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1949 szeptemberétől 1950 májusáig moszkvai követ. 1950 májusától külkereskedelmi miniszter, 1953 decemberétől pekingi követ, 1954júliusától 1956. október 24-éig begyűjtési miniszter. Vas Zoltánról lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 2. sz. jegyzetét, illetve a bevezető tanulmány 105. sz. jegyzetét. 5 Reisinger Ferenc (1880-1964) asztalos. Szociáldemokrata párttag. Az 1918. évi forradalom után Miskolc kormánybiztos főispánja volt. 1922-től 1939-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. 1945. november 14-étől 1947 szeptemberéig ismét nemzetgyűlési képviselő. 1945. november 15-étől 1947. június 14-éig belügyminisztériumi politikai államtitkár, majd országos erdészeti felügyelő. 1949-ben koholt vádak alapján elítélték. Kiszabadulása után rehabilitálták. Dr. Faragó György (1901-1985) jogász. 1939-től a Szociáldemokrata Párt tagja, 1944-ben bekapcsolódott a fegyveres ellenállási mozgalomba. 1945 után részt vett pártjának országos vezetésében. 1947 júniusától belügyminisztériumi politikai államtitkár. 1948-tól kincstári jogügyi igazgató. 1949-től a budapesti felsőbíróság tanácselnöke. 1947-től országgyűlési képviselő. 19451948-ban a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A Szociáldemokrata Párt képviseletében politikai államtitkár volt továbbá: Bojta Ernő Béla - lásd a bevezető tanulmány 130. sz. jegyzetét. Kemény György, lásd az [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 1. sz. jegyzetét. Takács Ferenc (18931956) kőműves. 1910-től szociáldemokrata párttag. A húszas évek elejétől pártja hódmezővásárhelyi szervezetének titkára, 1935-től a Tiszántúli Párttitkárság vezetője. 1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés tagja. 1944. december 22-étől 1945. június 1-jéig az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi minisztere, 1945 júniusától az Országos Gazdasági Tanács alelnöke. 1945. november 23-ától 1948. április 19-éig földművelésügyi politikai államtitkár. 1950-ben letartóztatták és tizenkétévi börtönbüntetésre ítélték. Halála után rehabilitálták. Vas Witteg Miklós (1895-1975) géplakatos. 1917-től szervezett munkás, szociáldemokrata párttag. 1933-tól 1945-ig a Vas- és Fémmunkások Központi