Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [2.] 182.1947. június 9.

[Mihályfi mb.] Külügyminiszter: Előterjeszti [a] 3747/1/1947. számú javaslatát Gordon Ferenc berni, Szegedy-Maszák Aladár washingtoni és dr. Auer Pál párizsi követek felmentése iránt.

4 [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a diplomáciai front kérdését egyebekben is rendezni kell. Fel kell szólítani a berni követet, hogy a most átvett régi miniszterelnöki rendelkezési alapot bocsássa a magyar kormány rendelkezésére.

5 Valamennyit fel kell szólítani a legsürgősebben, hogy a rendelkezésükre álló összegekről számoljanak el, mert az a tény, hogy a követ lemond és felmentették, nem mentesíti az állami pénz visszaszolgáltatásától. 4 A Külügyminisztérium 3747/1/1947. sz., június 26-án kelt előterjesztése szerint Gordon Ferenc és Szegedy-Maszák Aladár leváltását az indokolta, hogy a hazatérésre történt felszólításnak nem tettek eleget. Gordon az előterjesztés szerint úgy nyilatkozott, „hogy az új kormányt, figyelemmel megalakulásának előzményeire, nem tekinti olyannak, amely a magyar nép kívánságainak képviselője és szabad megvalósítója lenne"; Szegedy-Maszák Aladár pedig „az amerikai sajtónak olyan értelmű nyilatkozatot tett, miszerint az új magyar kormányt nem ismeri el". Auer Pál esetében a felmentést egyszerűen az indokolta, hogy „nevezett lemondott a párizsi követség vezetéséről". Az előterjesztés első lapján olvasható s a minisztertanács határozatát rögzítő feljegyzést Mód Péter szignálta. Gordon (Neuhaus) Ferenc (1893-1971) a Kereskedelmi Akadémián végzett. 1912-től a Magyar Általános Hitelbanknál dolgozott. 1924-től 1946-ig a Corvin Áruház Rt. igazgatója. 1934-ben belépett a Független Kisgazdapártba, a háború alatt bekapcsolódott a függetlenségi mozgalomba. 1945 májusától a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. ügyvezető igazgatója, 1945. október 7-étől a budapesti törvényhatósági bizottság tagja, 1945. november 4-étől nemzetgyűlési képviselő. 1945. november 15-étől 1946. augusztus 26-áig pénzügyminiszter, majd 1946. augusztus 31-én rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként megbízták a svájci követség vezetésével. 1947. június 6-án lemondott. Ezt követően Argentínában telepedett le, részt vett az emigráns mozgalmakban, 1950-től 1956-ig tagja volt a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. Szegedy-Maszák Aladár (1903-1988) diplomata, 1928-ban lépett külügyi szolgálatba. 1943. július 24-étől 1944. március 21-éig a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. A német megszállás idején Dachauba vitték. 1945. november 20-ától washingtoni magyar követ. 1947 júniusa után az Egyesült Államokban élt. Auer Pál, alsóterényi (1885-1973) jogi doktorátussal rendelkezett. 1918 őszén belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba. A két világháború között ügyvédként tevékenykedett. Számos nemzetközi vonatkozású megbízatásnak tett eleget. 1926-tól 1939-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja. 1943-ban belépett a kisgazdapártba. 1944. március 19-e után illegalitásba kényszerült. 1945 elején a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja. 1945. augusztus 20-ától a kisgazdapárt Országos Intéző Bizottságának tagja, a párt Külügyi Bizottságának elnöke. 1945. április 2-án beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd novemberben a Nemzetgyűlésbe is. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke lett. 1945. október 7-étől a budapesti törvényhatósági bizottság tagja. 1946. március 29-étől 1947. június 2-áig párizsi követ. Lemondása után jelentős szerepet játszott az emigrációs mozgalmakban. Tagja, 1954 után alelnöke volt a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. 5 1944 februárjában — más adatok szerint 1943 végén — a Kállay-kormány a Magyar Nemzeti Bank készletéből mintegy 6 millió svájci frank értékű aranyat küldött ki Svájcba azzal, hogy az ország német megszállása esetén egy külföldön létesülő ellenkormány anyagi bázisául szolgáljon. Annak érdekében, hogy a német befolyásra alakuló kormány ne juthasson ehhez a pénzhez, háromtagú bizottságot alakítottak, amely kizárólagos rendelkezési jogot kapott ennek kezelésére. Az alapból fizették az úgynevezett követi komité tagjait s az 1944. március 19-e után disszidált diplomatákat. 1946 tavaszán Gordon Ferenc, akkori pénzügyminiszter, majd svájci