Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek
A jegyzőkönyvnek a mellékleteit a jegyzőkönyv után, annak sorszámát az a-b-c betűivel tört jelzéssel ellátva helyeztük el a kötetben, utalva egyben arra, hogy az adott jegyzőkönyv melyik napirendi pontjához tartozik, pl.: 13/b. sz. melléklet (a 13/12. napirendi ponthoz). Az egyes dokumentumok (e szempontból önálló dokumentumnak véve a mellékleteket is) után szerkesztői záradék (legenda) található, amely a dokumentum egészére vonatkozó forráskritikai megjegyzéseket tartalmazza. Nem adtuk meg azonban itt a jegyzőkönyvek őrzési helyét, mivel ezek kivétel nélkül a MOL XLX-A-83-a jelű állagban találhatók, s ugyanezt a megoldást követhettük az előterjesztések túlnyomó része esetében is, ezek egy kisebb hányadát azonban más fondokban fellelt példány alapján közöltük, ilyenkor az eredeti őrzési helyet természetesen feltüntettük. A szerkesztői záradékban adtunk tájékoztatást az irat jellegéről, előállításának módjáról, eredetiségéről, a rajta található, az irat egészére vonatkozó megjegyzésekről, aláírásokról, a hitelesítésről, az esetleges pecsétlenyomatról; ugyancsak itt szóltunk az irathoz tartozó mellékletekről és az egykorú napirendi jegyzékekről, a jegyzékeken olvasható megjegyzésekről s arról, hogy e jegyzékekben szereplő, de az adott ülésen nem tárgyalt kérdéseket melyik minisztertanácsi ülésen tűzték napirendre. A szerkesztői záradék után található az adott iratban tárgyalt kérdésre vonatkozó egykorú ügyintézési, esetleg történelmi, vagy bibliográfiai tájékoztatás (a kommentár). Jegyzőkönyvek esetében ilyen jellegű tájékoztatásra csak akkor került sor, ha az egész jegyzőkönyv egyetlen napirendi ponttal foglalkozott, gyakrabban volt alkalom erre az egyes mellékletek esetében. Mind a jegyzőkönyvek egyes napirendi pontjaihoz, mind pedig a mellékletek egyes részeihez fűzött szövegkritikai megjegyzéseket, vagy tárgyi magyarázatokat lapalji jegyzetekben adtuk meg, ezeket dokumentumonként elölről kezdődő sorszámokkal láttuk el. A szerkesztésnél a szöveghű közléshez ragaszkodtunk. Ettől csak annyiban tértünk el, hogy az esetleges elírásokat — amennyiben efelől teljesen bizonyosak voltunk — korrigáltuk, de ezt jegyzetben feltüntettük; más esetben szögletes zárójelbe helyeztük a tőlünk származó szövegkiegészítéseket. Változatlanul hagytuk a feltűnő, esetleg csak a mondat teljes átírásával javítható szövegezési hibákat, ilyen esetben [sic!] jelölést alkalmaztunk. A helyesírásnál a ma érvényben lévő szabályokat vettük alapul. A kötetben közlésre került jegyzőkönyvi anyagot létrehozó kormányról, a tevékenységét meghatározó körülményekről, a munkáját segítő hivatali apparátusról, a kormányzat tisztviselői karáról és magának a minisztertanácsnak a működéséről rövid bevezető tanulmányban igyekeztünk összefoglalóan tájékoztatást nyújtani. A kötet használatát az ülések napirendi pontjainak a jegyzéke, továbbá háromféle mutató könnyíti meg. A tárgymutató a napirendi pontok címeiben