A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
25 Benkei András (1923-) 1948-tól az MDP apparátusában dolgozott különböző szinteken, 1957től az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára. 1959-től a KB tagja. 26 A pártkongresszusi irányelvekre utal, amely megjelent a sajtóban. 27 A PTO 6. sz. tájékoztatója ad képet a tsz-pártszervezetekről. (MOL-M-288. f. 12/6. ő. e.) 28 Úszta Gyula Heves megyében született, és ott volt országgyűlési képviselő. 29 Nyers Rezső (1923-) 1954-től 1956-ig a SZÖVOSZ elnökhelyettese, 1956. augusztus l-jétől novemberig élelmiszeripari miniszter, majd közellátási kormánybiztos, 1957-től 1960-ig a SZÖVOSZ elnöke, 1960-tól pénzügyminiszter. 1957. február 26-ától az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 30 Utalás Kádár Jánosnak a KB 1958. december 7-i ülésén elhangzott hozzászólására. 31 A határozat a Társadalmi Szemle és a Pártélet 1959. novemberi számában jelent meg. 32 A derültség oka: Nyers Rezső volt ekkor a SZÖVOSZ elnöke. 33 Nyilván elszólás, a Népszabadság 1959. június 7-i számában írnak a tartalékolásról ;r Az adott szó kötelez" c. cikkben. 34 Nyers Rezső Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője volt. 35 A Titkárság 1957. augusztus 13-i határozata a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításáról, az alacsonyabb fokú szövetkezeti formák közt említi a termelőszövetkezeti csoportot, a termelőszövetkezeti szakcsoportot és a mezőgazdasági társulást. (Megjelent a Párthatározatok a mezőgazdaságfejlesztésére c. kiadványban. Kossuth Könyvkiadó Budapest 1958. 65-94. p., valamint Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. 129-132. p.) 36 Az alapszabály előírja, hogy a bevitt föld alapján mekkora földjáradék illeti a tsz-tagot. Aki nem vitt be földet, az természetesen nem kapott földhozzájárulást. 37 A jegyzőkönyvhöz csatolt előterjesztés szerint: „ez év első felében 343 ezer dolgozó paraszt lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe vagy alakított ki szövetkezeteket, s a termelőszövetkezetek részesedése az ország szántóterületéből 14,6%-ról 36,6%-ra nőtt." 38 Az MSZMP KB PTO 1959. február 24-én feljegyzést készített a tsz-mozgalom fejlesztésében előforduló káros jelenségekről, amelyben erről a következő olvasható: „Előfordulnak olyan esetek, hogy a dolgozó parasztokat a községi tanácsra idézik és amennyiben nem jelennek meg, pénzbüntetést helyeznek kilátásba." (MOL-M-288. f. 10/44. ő. e.) 39 A PTO 37. számú tájékoztatója foglalkozik az itt említett esetekkel. (MOL-M-288. f. 11/524. ő. e.) 40 A PB 1959. szeptember 15-i ülésére „a tsz-ek ellen irányuló tevékenységről" a BM által készített jelentés szerint 1959. január 1. és augusztus közepe között 1462 személlyel szemben jártak el, ebből 12 főt internáltak. A jellemző ellenséges megnyilvánulások: röpcédulázás, falfirkálás, rémhírterjesztés, tsz elleni izgatás, a közös munka megkezdésének akadályozása, névtelen fenyegető levelek, egyes párt- és tanácsi funkcionáriusok tettleges bántalmazása. (MOL-M-288. f. 5/149. ő. e.) 41 Petőfi Sándor 1848. március 15-én szavalta el így a Nemzeti Dal c. versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. 42 Peyer Károly (1881-1956) szociáldemokrata vezető, 1922-től 1944-ig az SZDP országgyűlési képviselője, a szociáldemokrata jobboldal vezetője, 1927-től a Szakszervezeti Tanács főtitkára. 43 A KIMSZ által készített — stencillel sokszorosított — brosúrasorozat 1. sz. füzete (1934. február)a „Bolsevik harcot a szociáldemokrácia manőverei ellen. Az ifjúság forradalmi szervezéséért és vezetéséért" címet viseli, és a következő témákat érinti: Váry Albert és Szakasits Antal egységfrontja az ifjúság „balratolódása" ellen; a sztrájktörő taktika ellen; a KIMSZ vezetésével a KMP harci zászlója alatt - be a frontba; a dolgozó ifjúság fasiszta- és háborúellenes egységfrontjáért. A „sas-éra" kifejezés utalás arra az időszakra, amikor Szerényi Sándor (illegális nevén: Sas) volt a KMP első titkára. (1929-1931) 44 Demény Pál (1901-1991) vegyész, 1919 és 1921 között a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezője. Az 1930-as évek elejétől a KMP vezetőségével támadt nézeteltérése miatt önálló kommunista szervező munkát végzett. Kádár János eltorzítva mutatja be Demény mozgalmát. A „Demény-frakcióról" és Demény Pál 1946. és 1953. évi peréről 1. Gyertyán Ervin: „Egy elhallgatott koncepciós per. Ami a Rajk-pert megelőzte" c. írását. (Mozgó Világ 1988. 11. sz. 32-49. p.) 45 Németh Károly (1922-) 1954-től 1959-ig az MDP illetve az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, 1960-tól az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztálynak vezetője. 1957. február 26-ától az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 46 A káderátcsoportosításról a Titkárság 1959. február 24-én hozott határozatot a KB 1958. december 7-i határozatának II/C pontja alapján. (Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19561962. 289., illetve 305-307. p.) 47 Putnoki László (1922-) 1955-ig az MDP Borsod megyei, 1956-ban Heves megyei apparátusában dolgozott. Az MSZMP megalakulásától a Heves Megyei Pártbizottság első titkára. 48 Az ilyen fogalmazásoknál 1959 első hónapjaira gondolnak a felszólalók, nem 1958-ra. 49 A táppénz és nyugdíjjárulék szabályozása területén a tsz tagok sokáig hátrányban voltak az állami alkalmazottakkal szemben. A 20/1958. (II. 23.) Korm. számú rendelet a mezőgazdasági biztosiul!
