A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

képviselője beszéljen. A zászlókat a PB, az okleveleket a KB tajgai adják át. Az illetékes minisztériumok és szakszervezetek készítsenek rövid anyagot az érintett üzemekről, (MOL-M-288. f. 5/134. ő. e.) 23 A KB 1958. január 24-én hozott határozatot a Szovjetunióban tartózkodó volt vezetők ügyéről, miszerint Rákosi és Gerő kivételével 1958-ban hazatérhetnek. Erről a határozatról 1958 februárjában levélben tájékoztatták a párt tagjait. Mindkét dokumentum megjelent: Az MSZMP KB 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997. 6. számú dokumentumához kapcsolódó 5. és 6. számú függelék 233-236. p.) 24 Az MDP volt vezetőinek 1956 végén a Szovjetunióba menekült első csoportja — a Bíró testvérek, az Andics-Berei házaspár, Alapy Gyula, Dékán István — 1958 májusában, a második csoport — Hegedűs András, Kovács István, Bata István, Piros László — augusztusban térhetett haza. L. erről bővebben: Feitl István: A moszkvai emigráció és az MSZMP - Rákosi Mátyás 1956-1958 között. Múltunk 1991. 4. sz. 3-30. p. 25 A PB 1960. március 29-ei ülésén Kádár János szóbeli bejelentése alapján úgy határozott: „... javasolni kell a KB-nak, hogy április 4-e után értesítsük Gerő Ernő elvtársat, nincs akadálya annak, hogy családjával együtt hazatérjen, és itthon közéleti tevékenységet nem folytatva, nyugdíjasként éljen. Hazatérését az év folyamán kell lebonyolítani minden publikáció nélkül." (MOL-M-288. f. 5/176. ő. e.) 26 A KB ülése után Kiss Károly közölte Gerő Ernővel a határozatot, aki júliusban válaszolt, miszerint élni kíván a lehetőséggel és decemberben családjával hazatér. Erről Kiss Károly 1960. július 12-én tájékoztatta a PB-t. (MOL-M-288. f. 5/191. ő. e.) 27 A jegyzőkönyvhöz csatolt határozati javaslat minősítése „Szigorúan titkos!", ezt nem kapták kézhez a KB tagjai, az ülésen Biszku Béla felolvasta. 28 Déry Tibor (1894-1977) író. 1955-től a Nagy Imre köré tömörülő író-, értelmiségi ellenzék egyik vezető alakja. A Petőfi Kör 1956. júniusi sajtóvitáján elmondott felszólalása után kizárták a pártból. 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Donáth Ferenc (1913-1986) jogász, politikus. 1945-től földművelésügyi államtitkár és vezető pártfunkcionárius. 1951-ben koholt vádak alapján tizenötévi börtönbüntetésre ítélték, majd rehabilitálták. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzék aktív tagja. Az 1956. októberi forradalom napjaiban Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa. A Nagy Imre-csoporttal Romániába internálták, 1958-ban a Nagy Imre perben tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték. Farkas Mihály (1904-1965) 1945 után az MKP, illetve az MDP KV titkára, 1948-1953 között honvédelmi miniszter. A törvénysértésekben játszott vezető szerepe miatt 1956-ban kizárták a pártból, októberben letartóztatták, és 1957-ben tizenhat évi börtönbüntetésre ítélték. Farkas Vladimír (1925-) államvédelmi alezredes, tisztviselő. 1946-tól 1955 februárjáig a politikai rendőrségnél szolgált. 1956. október 5-én letartóztatták. 1957. április 13-án tizenkét évi börtönre ítélték. Jánosi Ferenc (1916-1968) református lelkész, politikus, Nagy Imre veje. 1945 után vezérőrnagy, 1954-1955-ben a Hazafias Népfront főtitkára. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzék aktív tagja. A Nagy Imre-csoporttal Romániába internálták, 1958-ban nyolcévi börtönbüntetésre ítélték. Váradi Gyula (1921-) vezérőrnagy, a páncélos csapatok parancsnoka. 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja. 1958-ban hétévi börtönbüntetésre ítélték. 29 Az „azelőtti amnesztiák": 1956. december 1. az Elnöki Tanács 1956:27. számú rendelete közkegyelemben részesítette az 1956. október 23. után külföldre távozott és 1957. március 31-éig hazatérő személyeket; az Elnöki Tanács 1959:12. számú törvényerejű rendelete részleges kegyelmet adott a felszabadulás 14. évfordulója alkalmából. Ennek értelmében Tildy Zoltán volt köztársasági elnök hátralévő büntetését is felfüggesztették. 30 Az Országos Rendőrkapitányság vezetője 1960. április 11-én a belügyminiszter első helyettesének felterjesztette az 1960. évi 10. tv. alapján börtönbüntetésből szabadult és a rendőrkapitányságokon jelentkezett személyekről készült kimutatást. Összesen 513 személy, ebből Budapesten 139 fő, köztük ismertebb személyek: Háy Gyula, Déry Tibor, B. Szabó István, Szentiványi Domokos, Farkas Vladimír, Jánosi Ferenc, Sándor András, Haraszti Sándor, Zimányi Tibor, Kosári Domokos, Farkas Mihály, Donáth Ferenc, Váradi Gyula. (BM Történeti Intézet 3138 857/266/60) 31 Kossá István (1904-1965) 1954 végétől az OT elnökhelyettese, 1956. október 27-étől november 3-áig, illetve november 7-étől 1957. május 9-éig pénzügyminiszter, utána közlekedés- és postaügyi miniszter. 1957. február 26-ától 1965-ig az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 32 Farkas Vladimír „Vallomása" életéről, tevékenységéről Nincs mentség. Az AVH alezredese voltam címen jelent meg. (Budapest, Interart Stúdió, 1990.) 33 Pothornyik József (1903-1981) 1956-tól a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója. 1957. február 26-ától az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 34 L. e kötet 9. számú jegyzőkönyvéti 1962-ben kizárták a pártból. 35 Erről a PB vitáról nem maradt fenn jegyzőkönyv. A március 1-jei PB ülés 9. pontja is a büntetőpolitikával foglalkozott, továbbá feltehetően 1960. március 22-én is vitatkozott erről a PB,