A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
51 1960. október 17-én kezdődtek tárgyalások Bonnban kereskedelmi egyezmény megkötéséről a két állam között. Az eredetileg tervezett aláírást (december 12.) a Nyugat-Berlin körül támadt nézeteltérések miatt elhalasztották. 52 Elírás. Helyesen: 22 000. 53 Kilián József (1915-1974) 1948-tól 1950-ig a Budapesti Pártbizottság instruktora. 1950 és 1952 között a Gyárépítési Központ helyettes vezetője, majd az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője. 1952-től építésügyi miniszterhelyettes. 1956. november 12. és 1957. február 26-a között az Építésügyi Minisztérium megbízott vezetője. 1957. május 9-étől újra miniszterhelyettes. 54 „A Politikai Bizottság 1960. szeptember 20-i határozata a népgazdaságban tapasztalt feszültségekkel kapcsolatban" 9. pontja szól erről. (MOL-M-288. f. 5/201. ő. e.) 55 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 56 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 57 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 58 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 59 Helyesen: sajtókommüniké, amely a Népszabadság 1960. október 11-i szómában jelent meg, A népgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskozott az MSZMP országos pártaktíva" címmel. 60 Helyesen: sajtókommüniké. 61 A Csepel Vas- és Fémművekről van szó, ahol Molnár Ernő a pártbizottság első titkára volt. 62 Kelen Béla (1920-1994) újságíró, 1957 és 1962 között az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. 63 Ezekről a sajtó nem adott hírt. A Titkárság 1961. október 17-i ülésén tárgyalta meg az FTC-ben folytatott belügyi vizsgálatról szóló jelentést, amely megállapítja: „az FTC körül reakciós elemek tömörülnek és felhasználva a klub népszerűségét a szocialista rendszer ellen izgatnak. Az FTC-ben jelenleg 45 olyan személy van, aki reakciós, fasiszta szemléletű, büntetett előéletű vagy erkölcstelen életet él." (MOL-M-288. f. 7/118. ő. e.) 64 Kalamár József (1895-1956) 1954-től a XXI. Kerületi Tanács elnöke, kerületi PB-tag. 65 L. e kötet 15. sz. jegyzőkönyvét, első napirendi pont vitája. 66 Tatár Kiss Lajos parlamenti felszólalása a Népszabadság 1960. december 9-i számában olvasható. 67 Az előterjesztésben rögzített intézkedéssorozat: „Rendezni, illetve emelni akarjuk — a terhek igazságosabb elosztását szem előtt tartva — a vállalati, bölcsődei, óvodai és napköziotthoni díjakat, továbbá a a munkásszállások díját. A rendezés után az állam a gyermekintézmények fenntartási költségeiből az eddigi 17% helyett 28%-ot fog áthárítani a szülőre, a munkásszállási díjak pedig a tényleges költségeknek mintegy 92%-át fogják fedezni." 68 Szénási Géza legfőbb ügyészről van szó. 69 Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete. 70 Apró Antal 1956 végén Moszkvában folytatott tárgyalásáról az MSZMP iratai között nem található dokumentum. 71 Rácz Sándor (1933-) szerszámkészítő, az 1956-os forradalom idején a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke. 1956. december 11-én letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult 1963-ban. 72 A PB 1958. február 18-án hozott határozatot „az ügyvédkérdés politikai és jogi rendezéséről", amely szerint „az ügyvédi kart meg kell tisztítani a hivatás gyakorlására politikailag és erkölcsileg alkalmatlan elemektől". (MOL-M-288. f. 20/17. ő. e.) 73 Értelemszerűen: abszurd helyzet. 74 L. e kötet „Mellékletek" 11/2. pontját! 75 A népgazdaságban tapasztalt feszültségek okairól szóló dokumentumra utal. 76 Személyét nem sikerült azonosítani. 77 Trautmann Rezső építésügyi miniszterről van szó. 78 Karádi Gyula (1910-) 1957 és 1967 között a külkereskedelmi miniszter első helyettese. 79 A Szovjetunióban 1961. január l-jétől kezdődően vezették be az új rubelt, amelynek belföldi értéke a régi rubel tízszerese lett. A rubel Ft-ban kifejezett nem kereskedelmi árfolyama 1,40 helyett 1477. Az új rubel aranytartalékának növekedése következtében a kliringrubel devizaforintban kifejezett egyenértéke 293,50 Ft-ról 304,40 Ft-ra változott. L. erről „Jelentés a Gazdasági Bizottságnak a Szovjetunióban 1961. január l-jén életbelépő valutáris intézkedésekről." (MOL-M-288. f. 23/1960/15. ő. e.) 80 Halas Lajos (1910-) 1945 és 1948 között az MKP KV Szervezési Osztályának alosztályvezetője és az MKP Rendező Gárdájának parancsnoka. 1948-tól katonatiszt. 1957 februárjától 1968-ig a Munkásőrség országos parancsnoka. 1959 és 1962 között az MSZMP KB póttagja, 1966-ig a KB tagja. 992
