A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mezőgazdasági beruházások rendkívül erőteljes emelkedésével jár együtt, de azzal is — utalunk rá itt az anyagban —, hogy a mezőgazdasági lakosság vásárlóereje a tervezettnél sokkal nagyobb mértékben nőtt. A kettő együtt azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe vettük a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi erőket, a fogyasztás terén is, a felhalmozás terén is, mint terveztük, következésképpen, illetve ezzel összefüggésben a külkereskedelemben is mások voltak a következmények, az összfejlődés abban az irányban hatott, hogy többet hozzunk be, és kevesebbet vihettünk ki. Az iparban ez a gyorsabb fejlődés úgy ment végbe, hogy a termelékenység tervezett 15%-os emelkedéséhez a létszámnak mintegy 6%-os emelkedését terveztük. A termelékenység 19%-kal emelkedik, de a létszám 18%-kal. Ami azt jelenti, hogy a termelés emelkedésének viszonylag sokkal kisebb része származik a munka termelékenységének emelkedéséből, mint azt terveztük és nagyobb része a létszámemelkedésből, mint előirányoztuk. Jelentős műszaki fejlődés ment végbe az iparban. De ott is — utalunk rá az anyagban — komoly lemaradások vannak, amelyek többek között a külkereskedelemben is kedvezőtlenül éreztetik hatásukat. Együttvéve ezek a számok az iparnál is azt jelentik, hogy a tervezettnél jóval nagyobb mértékben vettük igénybe a népgazdaság erőforrásait, a nemzeti jövedelmet, a fogyasztás vonalán is, a felhalmozás vonalán is. Beruházásokban is lényegesen túlmentünk az iparban is a tervezett mértéken. A külkereskedelemben ezeknek az együttes következménye az volt, terveztük a behozatalnak 8%-os csökkenését, a kivitelnek 37%-os emelkedését. Ténylegesen a kivitel a tervezett 37% helyett 73%-kal nő, amely rendkívül örvendetes, a behozatal azonban a 8%-os csökkenés helyett 37%-os emelkedést mutat, tehát a viszonylagos emelkedése sokkal nagyobb, mint a kivitelnek az emelkedése. Bizonyos fokig az együttes hatását mutatja mindezeknek a tényezőknek, hogy a nemzeti jövedelmünk emelkedése ebben az évben — mint az elvtársak a mellékletekben

48 láthatták —, persze egyelőre csak becsült számokról beszélhetünk, hiszen ez még nincsen lezárva, a nemzeti jövedelem számaival fogunk utoljára rendelkezni, de az anyag mutatja, hogy a nemzeti jövedelem emelkedése valószínűleg kilenc milliárd forint lesz. A fogyasztás és a felhalmozás együttes emelkedése ebben az évben kerek 14 milliárd forint. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti jövedelem 9 milliárdos emelkedéséből a fogyasztás és a felhalmozás együttes 14 milliárd forintos emelkedését fedezni nem tudtuk, itt bizonyos hiány mutatkozik, ami helyett gorombán, természetesen nem egy ilyen szorul szóra és szorosan összefüggő kiegyenlítődés megy végbe, de gorombán mégis a külföldi adósságaink növekedéséből fizetünk meg. [sic!] Látják tehát az elvtársak, hogy ugyanakkor, amikor a nemzeti jövedelemnek, nem a nemzeti jövedelemnek, hanem a népgazdaság helyzetének a megítélése alapvetően nem lehet más, mint hogy az egy egészséges, gyorsan fejlődő népgazdaság, ugyanakkor a legnagyobb hiba volna, ha a keletkezett gondokat, nehézségeket lebecsülnénk. Azok is komoly természetű gondok. Ezen a megfontoláson, a népgazdaság helyzetének ilyen megítélésén alapul a PB két említett határozata, ezeken alapult az 1961-es terv elkészítése is. Most néhány szót az 1961-es terv problémáiról. Az előterjesztés elég részletesen foglalkozik a beruházások kérdésével. Van a szövegben egy utalás, amelyik talán nem egészen világos, és amelyik kb. úgy szól, hogy amennyiben a beruházási tartalékokat az Országos Tervhivatal anyagokkal megfelelően megalapozza, úgy 952