A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

62 L. erről „A tsz-szervezés tapasztalatai Veszprém megyében és az ebből adódó feladatok" c. jelentést. (MOL-M-288.f.28/1959/5. ő. e.) 63 Laki István (1898-1963) emigrációból hazatérve 1945 után Mohács, illetve Pécs város, majd Baranya megye rendőrkapitánya volt. 1950-ben leváltották, koholt váddal letartóztatták, kétévi börtönre ítélték. 1956 novemberében az MSZMP Baranya megyei IB elnöke lett, és 1959-ig a megyei első titkári funkciót töltötte be. 63a A felszólaló a KB 1958. április 25-én tartott ülésére utal. (L. MSZMP Központi Bizottságának 1957—1958. évi jegyzőkönyvei MOL, Budapest 1957. 665—920. p.) 64 Antos István (1908-1960) közgazdász: 1945-től az Országos Gazdasági Tanács főtitkára és pénzügyminisztériumi államtitkár, 1951-től pénzügyminiszter-helyette. 1954-től a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 1955 áprilisától 1956 októberéig az MDP KV Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályának vezetője. 1956. november 4-e után a pénzügyminiszter első helyettese, 1957. május 9-től 1960-ig pénzügyminiszter. 1957 júniusától az MSZMP KB póttagja, 1959-től tagja. 65 Révész Géza (1902-1977) 1957. február 28-tól 1960-ig honvédelmi miniszter 1957. február 26-tól az MSZMP IKB, ill. KB tagja. 66 A vitakérdés az volt, hogy az új tsz-ek magasabb terméseredményt érhetnek-e el általánosságban 1959-ben, mint az egyéni gazdák ugyanott 1958-ban. 67 Kiss Dezső (1920-) 1957. február 26-tól az MSZMP IKB, ill. KB tagja. 1956 novemberétől a Csepeli Vasmű MSZMP Intéző Bizottságának elnöke 1959-től az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, 1961-1962-ben első titkára. 68 Révai József (1898-1959) 1945 után az MKP, ill. MDP vezető ideológusa. 1944-től 1956-ig az MKP, ill. MDP KV tagja. 1953-tól 1958 végéig az Elnöki Tanács elnökhelyettese. 1956. október 31-én a Szovjetunióba menekült. 1957 áprilisában hazatért, 1957. június 29-től az MSZMP KB tagja. 69 Komjáthy László (1920-) 1954-től a Csepeli Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyettese, illetve vezérigazgatója. 70 Az 1959-ben tartott kongresszus a történelmi folytonosság kifejezésére — tudniillik, hogy az MSZMP utóda a Magyar Kommunista Pártnak és a két munkáspárt (MKP, SZDP) egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának — ezt a kongresszust a hetedik kongresszusnak nyilvánította. (Egyébként az 1959. szeptember 22-én megtartott KB ülésen is már mint a VII. kongresszussal összefüggő feladatokról tárgyaltak. (L. e kötet 3. sz. jegyzőkönyvét.) 71 Szurdi István (1911-1987) 1957-től az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője. 1957. február 26-tól az MSZMP KB tagja. 72 Török István (1923-) 1957 márciusától a Vasas Szakszervezet főtitkára. 1957. június 29-től az MSZMP KB tagja. 73 Az említett parlamenti ülésszak — 1959. február 17-19. — jegyzőkönyvét 1. Országgyűlés Naplója 1958-1962. Münnich Ferenc beszámolója: Országgyűlési Értesítő az Országgyűlés 2. ülése jegyzőkönyve 1959. február 18. (19-43. h.) Antos István előadói beszéde: az Országgyűlés 3. ülése jegyzőkönyve 19959. február 19. (76-89. h.) 74 Pontosabban az előterjesztés 7. oldalán található az a/ pontban ez a két mondat: ,A műszaki színvonal emelésének egyik fontos eszköze az újítómozgalom gyorsabb fejlesztése. Éppen ezért el kell hárítani minden bürokratikus vagy egyéb akadályt, amely ennek útjában áll." (MOL-M-288.f.4/22. ő. e.) 75 A Bőripari, a Vasas, a Kohászati, a Bányaipari, a Vegyipari, a Helyiipari és az Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezetének az újítómozgalom helyzetéről és problémáiról szóló jelentését 1.: MOL-M288.f.25/1958/19. ő. e. 76 A kiváló dolgozók és újítók II. országos konferenciáját 1958. december 6-án és 7-én tartották. 77 A SZOT IV teljes ülését március 14-én tartották. ANépszabadság és a Népszava március 15-i száma közli a SZOT határozatát a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyről. 78 Prantner József (1911-1975) 1955-ben az Országos Béketanács titkára, 1956-tól a Tolna Megyei Pártbizottság osztályvezetője, 1958-tól első titkára. 79 Nagy Józsefné (1921-) 1951-1952-ben a könnyűipari miniszter első helyettese, 1952-1953 között az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd 1956. november 3-ig könnyűipari miniszter. 1956. december 13-tól 1957. május 9-ig a Könnyűipari Minisztérium megbízott vezetője, ettől kezdve 1971-ig könnyűipari miniszter. 1951-től az MDP KV póttagja, 1954-től tagja. 1959-től 1966-ig az MSZMP KB póttagja, majd tagja 1970-ig. 80 K. Nagy Sándor (1921-) 1955-től 1958-ig tsz-elnök. 1957. február 26-tól az MSZMP IKB, ill. KB tagja. 1958-tól az FM főosztályvezetője. 81 A tsz-ek 1959. évi megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről készülő rendeletről van szó, amelyet kezdetben 3005-ös számmal jelöltek, végül a 3004/1. számot kapta. Vö. az 51. sz. jegyzettel. 82 Kiss János (1915-1986) 1956 végétől az MSZMP XIII. kerületi intéző bizottságának vezetője, ill. a kerületi pártbizottság első titkára. 1959. december 5-től a KB póttagja. 87