A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

34 Kaganovics, Lazar Mojszejevics (1893-1991) 1938-tól 1953-ig a Szovjetunió miniszterelnök­helyettese, 1953-1957 között a miniszterelnök első helyettese, 1930-tól 1957-ig az SZKP Politikai Iroda, illetve Elnökség tagja. 35 Az SZKP KB 1957. júniusi plénuma G. M. Malenkovot, L. M. Kaganovicsot és V M. Molotovot kizárta a vezetésből, mert szembeszegültek az SZKP-nak a személyi kultusz következményeinek felszámolására irányuló, a XX. kongresszuson körvonalazott politikájával. 36 1953. március 5-én meghalt J. V Sztálin. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé G. M. Malenkovot választották meg, az SZKP KB első titkári posztot azonban csak a szeptember 3-7-i ülésen töltötték be; hosszas hatalmi harc után Ny. Sz. Hruscsov lett az SZKP KB első titkára. Hruscsov felismerte, hogy a szovjet nagyhatalmi státusz megtartásához szükség van a birodalom belső stabilizá­lására, a belpolitikai feszültségek csökkentésére. A párt ezért meghirdette a „személyi kultusz marad­ványainak felszámolását". Az előző időszak terrorjáért a felelősséget elősorban Sztálinra hárították. 37 Larsen, Aksel (1897-1972) 1932-1958 között a Dán Kommunista Párt elnöke. 1958-ban kizár­ták a pártból, 1959-ben létrehozta a Szocialista Néppártot, annak elnöke és a parlamenti csoport vezetője lett. 38 A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 1948-ban fölénybe került a Kuomintang erőivel szemben (a Kuomintang Tajvan szigetére szorult vissza). 1949 szeptemberében a Kínai Népi Politikai Tanács­kozó Testület megválasztotta a Központi Népi Kormányt, amelynek élére Csou En-laj került. 1949. október 7-én kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, amelynek elnöke Mao Ce-tung lett, s amely 1950 februárjában barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval. 39 1958-ban a francia közép-afrikai gyarmatbirodalom széthullása nyomán egy sor önálló állam alakult Közép-Afrikában (pl. Guinea, Niger, Szenegál, kongó). Algériában és Tunéziában francia-elle­nes megmozdulásokra került sor, 1958. szeptember 19-én Kairóban algériai ideiglenes kormány ala­kult, 1959-ben Tunézia megszüntette a vámuniót Franciaországgal. Dél-Afrika őslakossága a XVII. század óta folytatott harcot a gyarmatosító hollandok, majd a búr háborúkban őket elűző angolok ellen. A XX. század elején az ellenállás Összehangolásának céljából megalapították az Afrikai Nemzeti Kongresszust. 1959-ben az angol gyarmati vezetés törvényt hozott ún. bandusztánok létesítéséről, amelyek a színes bőrű lakosság teljes elkülönítését szolgálták. 40 Dulles, John Foster (1888-1969) 1953 és 1959 között az Amerikai Egyesült Államok külügy­minisztere. (Az előadó a Kuba által szervezett USA ellenes tevékenységekre utal.) 41 A „hidegháború" kifejezés 1947-től terjedt el a köztudatban a „forró", azaz fegyverekkel vívott háború párhuzamos fogalmaként a II. világháború után létrejött két tömb szembenállásának jelö­lésére. 42 A II. világháború után győztes hatalmak közötti ellentétek miatt nem került sor a német békeszerződés aláírására. A győztes hatalmak nézetei nagymértékben eltértek Németország háború utáni helyzetét illetően. A jaltai és a potsdami megegyezések értelmében Németországot és Berlint négy zónára osztották fel. Az amerikai, az angol és a francia zóna egyesítése után 1949. május 23-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet fennhatóság alatt álló területeken pedig októ­ber 7-én a Német Demokratikus Köztársaság. 43 Pontosabban: az MDP Központi Vezetőségének irányvonalát. 1956 márciusában így hívták e párttestületet. 44 Kovács Béla (1908-1959) politikus. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzeti Kormány belü­gyi államtitkára, 1945-1946-ban földművelésügyi miniszter. 1945 nyarától 1947 februárig a Független Kisgazdapárt főtitkára, a Kis Újság főszerkesztője. 1947. február 25-én a szovjet hatóságok koncepciós váddal letartóztatták, később a Szovjetunióba vitték. 1955 őszén tért haza. 1956. október 30-án az újjáalakult FKGP Intéző Bizottságának tagja, november 3-án elnöke lett, október 27-től a Nagy Imre-kormány földművelésügyi minisztere, november 3-án államminisztere. 1958-ban országgyűlési képviselő lett. Kovács Béla említett cikke a Magyar Nemzet 1959. február 20-i számában jelent meg. (Épülő szocializmusunkért) Kádár János 1959. február 23-án levélben válaszolt a cikkre. (MOL-M­288.f.41 1724. ő. e.) 45 A Politikai Bizottság 1959. április 3-i ülésén foglalkozott az írószövetség újjáalakításának kérdésével. Az előterjesztett javaslatot a Politikai Bizottság nem fogadta el. Létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek feladata az írószövetség újjáalakításának irányítása volt. (MOL-M-288.f.5/124. ő. e.) Az írószövetség 1959. szeptember 25-én alakult újjá. 46 A PB 1959. március 3-án vitatta meg a „belső helyzetünk időszerű kérdéseiről" szóló határo­zatijavaslatot, amelyet a KB március 6-i ülésére terjesztett be. 47 A KB 1958. decemberi ülésén „A párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről" hozott határozatára utal az előadó. (A határozat I-III. fejezete megjelent A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962 c. kötetben. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. 286-295. p. A IV fejezetet A Magyar Szocialista 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom