A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről" c. dokumentum I. fejezetének szövegével. (Ez a határozat megtalálható még: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962 c. kötetben is. Sajtó alá rendezte: Vass Henrik és Ságvári Ágnes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. 341-350. p.) A II. fejezetben is csak a 6. bekezdés (harmadik mondatától) módosult. A határozati javaslat eredeti szövege itt a következő: „A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése következtében az erősebb kapitalista országok uralkodó osztályai leigázzák és kizsákmányolják a gyengébb kapitalista országokat. A szocializmust építő népek között nem az az elv érvényesül, hogy az elöljárók növelik előnyüket, és a hátulmaradók még hátrább maradnak. A szocialista tábor fejlettebb országai segítséget nyújtanak a testvéri országoknak, hogy leküzdjék elmaradottságukat és felzárkózzanak az élenjárókhoz. A tőkés országokra jellemző egyenlőtlen fejlődés törvénye a szocialista világrendszerben megszűnik, pusztító hatását a szocialista országok kölcsönös testvéri támogatása, internacionalista segítsége váltja fel. A szocializmust építő országok gazdasági és kulturális színvonala kiegyenlítődése válik a szocialista világrendszer törvényévé. Ez az új törvény úgy érvényesül, hogy a szocialista tábor valamennyi népe a maga munkájával, erejével és sikereivel, s így a magyar dolgozó nép a szocialista Magyarország megteremtésével és felvirágoztatásával járul hozzá a szocialista tábor erőinek gyarapításához." A határozati javaslat III. fejezete és a IV fejezet első öt bekezdése is megegyezik a megjelent szöveggel. A hatodik bekezdés szövege új, nem szerepel a határozati javaslatban. Ettől kezdve a szerkezet is megváltozott. Az eredeti előterjesztés IY fejezetét itt kettéválasztották, és bizonyos bővítéssel ezt a szöveget V fejezetként jelölték. A megjelent határozat Y fejezete harmadik bekezdésének utolsó mondata, valamint a 4., 5., 6. és 7. bekezdés szövege nem szerepel az eredeti javaslatban. Az utolsó bekezdés megegyezik a határozati javaslat IV fejezetének utolsó bekezdésével. A határozati javaslat V fejezetét ugyancsak két részre bontották, bővítették, egyes bekezdéseket felcseréltek, ez képezi a határozat VI. és VII. fejezetét. A megjelent határozat VI. fejezetének negyedik és ötödik bekezdése kiegészítés, nem szerepel a határozati javaslatban. A határozati javaslat VI. fejezete lényegében megegyezik a megjelent határozat VIII. fejezetének szövegével, csupán a VIII. fejezet ötödik bekezdésének 3., 4 és 5. mondata nem szerepel a határozatijavaslatban. A stiláris javításoktól és esetenként a mondatok felcserélésétől eltekintve a határozat — csillaggal elválasztott — záró szövege is teljesen megegyezik a határozati javaslat befejező részével, de ott nem különül el. 5 A „pótkiegészítés": „Feljegyzés a Központi Bizottság tagjai és az ülésre meghívott elvtársak részére. Melléklet a KB határozati javaslatához." Ebben rögzítették, hogy „A határozat egyik célja, hogy a tömegek akaratára támaszkodva, a gyorsabb fejlődésért széles munkaverseny bontakozhasson ki... Az előkészítés során szóba került, hogy a Budapesti Pártbizottság adjon ki versenyfelhívást, amelyben ajánlja, hogy a kongresszus tiszteletére indítsunk országos munkaversenyt. Előkészítés alatt van a Szakszervezetek Országos Tanácsának plénuma is, és az elnökség tagjai arra gondolnak, hogy a KB határozatához kapcsolódva már a konkrét versenycélokat és részfeladatokat tartalmazó felhívással fordulnának az ország dolgozóihoz." A továbbiakban az előterjesztés felsorolja a kongreszszusi munkaverseny során teljesítendő „különösen fontos" feladatokat a szénbányászat, a kőolajbányászat, érc- és ásványbányászat, a villamosenergia-ipar, a vegyipar, az alumíniumipar, a kohászat, az acélipar, a gépipar, az erősáramú ipar, a híradástechnikai ipar, az építőanyag-ipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, a közlekedés, a gépállomások, az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok területén. (MOL-M-288.f.4/22. 6. e. 135-137. p.) 6 A határozati javaslathoz mellékelt „Módosító javaslat"-ról van szó. Az abban foglaltakkal korrigálva jelent meg a határozat. Vö. a 4. sz. jegyzettel. (MOL-M-288.f.4/22. ő. e. 142-145. p.) 7 Kádár János (1912-1989) 1956 júliusától az MDP KV és PB tagja, a KV titkára, 1956. október 25-től első titkára, október 28-tól az Elnökség elnöke, október 31-től Nagy Imre kormányának államminisztere, a szűkebb kabinet tagja. Az 1956. november l-jén megalakult MSZMP Intéző Bizottságának tajga. Szembefordult Nagy Imre kormányával, és november 4-től ő lett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke 1958-ig, majd 1961 és 1965 között. 1958-tól 1961-ig államminiszter, 1956. november 7-től az MSZMP IIB elnöke, 1957 február 26-tól az IKB elnöke, 1957. június 29-től az MSZMP KB első titkára. 8 A küldöttség az Iparművészeti Főiskola fiatal művészei által készített gobelint adta át ajándékul az SZKP Központi Bizottságának. Az eseményre február 4-én délután került sor, a Népszabadság február 5-i számában közölte a hírt. 9 Hruscsov, Nyikita Szergejevics (1894-1971) 1953-1964 között az SZKP KB első titkára, 19581964 között a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. 10 Szuszlov, Mihail Andrejevics (1902-1982) 1947-től 1982-ig az SZKP KB titkára. 11 Andropov, Jurij Vlagyimirovics (1914-1984) 1953-ban a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. 1954 nyarától 1957 márciusáig budapesti nagykövet. Ezt követően az SZKP KB Nem83