A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

akkor menni fog, elvtársak. De az az igazság, hogy mi is beszéltünk róla, a tanács is beszélt róla, az állatforgalmi is beszélt róla, de gyakorlatban nem mentünk oda a paraszthoz a háztájival kapcsolatban, hogy kérem, tessék leszerződni. Csak elvieskedtünk, hogy van, vagy nincs, de nem fogtunk alapjában véve hozzá. A felvásárlás területén a jövő évi sertésre mi már kiadtuk kb. a tervet. Arra számoltunk — ahogyan tájékozódva voltunk —, hogy körülbelül hasonló lesz az ez évihez. Most már a jövő évre szerződünk le. Azt csináltuk, hogy jövő évre kiadjuk, és minden termelőszövetkezet és a tanács, a felvásárló szerv, az állatforgalmi együttesen keres fel, mert tény, hogy az állatforgalmi sokszor tehetetlen a termelőszövetkezet vezetőivel szemben, a tanácsnak azért nagyobb tekintélye van, és tud jobban ráhatni. Megnézzük, hogy hol van takarmány, férőhely és sertés, ahol sertés nincs, süldőt tudnak adni, és így be akarjuk állítani jelentős részében a jövő évi felvásárlási keretet is. Ezt akarjuk baromfiból is csinálni. Egy millió húsbaromfit akarunk adni, és fogunk is adni. Ezt már előkészítették, beállítottunk 30 ezer törzsbaromfit. A tojás stb.-vel kapcsolatban kijelöltük már a szövetkezeteket, hogy melyik fogja ezeket megtermelni. Egy sor ilyen dolgot lehet csinálni, csak az szükséges, hogy egy kicsit gondoljunk előre, és némely esetben a felsőbb szervek hallgassák meg kicsit jobban a megyének olyan értelmű igényeit, amely véleményünk szerint reális és a népgazdaság érdekét szolgálja. Van egy-két negatív jelenség is, amit szóvá kell tennem, alátámasztásul, amit felvetett Kovács elvtárs. Rohamos mértékben csökken a borjúszaporulat. Megvizsgáltunk 20 községet, konkrétan a 20-ból 15-ben, elvtársak, 20-tól 40%-kal csökkent a borjúszaporulat. Hasonló év hasonló időszakához viszonyítva. Megvizsgáltuk, hogy milyen okból. Egyik rész, hogy nem fedeztetik be a tehenet, másik ok, ha lakodalom van, akkor borjút vágnak, ha tsz-gyűlés van, borjút vágnak, ha a községben valamilyen munka van, akkor megint azt vágnak. Tehát mi azt az intézkedést tettük, hogy a tanácsnak van ideje és módja, kísérje végig, hogy mi történik a tehénnel. Befedeztetik-e, utána mi lesz a borjúval. Ezt minden további nélkül meg kell csinálni, mert egyszer, amikor mesterséges megtermékenyítés van, akkor a papírt le kell adni a mesterséges megtermékenyítőnek...

6

^ KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Most is végigkísérik? SZIRMAI JENŐ elvtárs: Igen, végigkísérik, de az a baj, hogy a mi tanácsaink nem kísérik ezt figyelemmel. Nem értékelik a községben levő gazdasági helyzetet, nemcsak ezt, hanem egy csomó más gazdasági jelenséget sem. Másik ilyen dolog, hogy szerintünk Tömpe elvtárs figyelmeztetése feltétlenül helyes, mert nálunk is tapasztalható, hogy mindent ki akarnak osztani, túlságosan sokat akarnak kiosztani. Úgy akarják a mérleghiányt kiegyenlíteni, hogy szabadpiacon és egyéb formában takarmánytól, sőt némely esetben a süldőtől is igyekeztek megszabadulni. Olyan dolog is van, hogy kb. a termelőszövetkezetek 40%-ában magasabb lesz a jövedelem, mint a betervezett. Ezt mind ki akarják osztani. Mi egy olyan elvi álláspontot foglaltunk el, hogy egytől öt Ft-ig lehet az eredetileg betervezett munkaegységen túl osztani, a többit tartalékoljuk. Itt bizonyos fokig ellentétben vagyunk bizonyos felvásárló szervekkel. Mi azt mondjuk, hogy úgy gazdaságosan hizlalni, hogy azt adunk neki, ami van, nem lehet. Ezért azt mondjuk, hogy egy-két hónapra kell lenni kukoricájának a termelőszövetkezetnek, a jövő évi beérésig. Ha nincs, akkor várja, hogy törjem le az új kukoricát. Tehát bizonyos részig kell ilyennel rendelkezni. Szorítanak bennünket, hogy kérem, ne rendelkezzen, mert a népgazdasági szinten ez mit jelent, [sic!] Igaz, biztos jelent ez 814