A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

képzeli? A munkásosztály mindig csak adjon, adjon, maguk meg a standon próbálnak spekulálni? Ez nem megy így. Próbáljuk megfordítani a kérdést. Végül nem sikerült meggyőzni, mert láttam, hogy húzza a száját, elment, és lemondott arról, hogy standot nyisson. Én úgy gondolom, ...

36 (Közbeszólás: hova adta el, az állam felé adta el, akkor megvan győzve!) Azt szeretném felvetni, hogy a munkás-paraszt szövetség kérdésén belül az agitációs munkában nagyon sokat kell foglalkozni a munkásosztály áldozatvállalásával, a dolgozó parasztság felé. Nagyon gyorsan elfeledkeznek róla, és így bizony sokszor tényleg nem gondolja meg még az a kihelyezett káder sem, akit azért tettünk oda, hogy segítsen bennünket és elsősorban a munkásosztályt. Felvetődött olyan probléma is, hogy a rendeletek megalkotásánál gondosabban kellene eljárni, mielőtt a rendelet megjelenik. Fehér elvtárs felvetette, hogy nem megy a háztáji sertésszerződés. Ezelőtt kb. 3 hónapja foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és ugyanakkor jeleztük felfelé, a Földművelésügyi Minisztérium felé, hogy szerintünk módosítani kellene a rendeletet.

37 Ugyanis a rendelet kimondja, hogy a háztáji gazdaságban leszerződött hízott sertés után a termelőszövetkezet felárat kap, amit sertésfiaztatók építésére használhat fel. De a rendelet azt is kimondja, hogy meghatározott fajtát meghatározott súlyban kell leadni, és a napot is meghatározza, hogy mikor. Hát amióta gazdálkodás folyik ezen a világon, azóta sohase kellett megcsinálni azt, hogy egy községben a dolgozó paraszt úgy hangolja össze a munkáját, hogy a fajta is az legyen, a súly is meglegyen, és a nap is pontosan egyezzen. Ez nem megy. Mi jeleztük, hogy változtassák meg, ne azt mondják, hogy február 20-án le kell adni 20 db-ot, mert ezután jár felár. Mondjuk meg, hogy ha az a tsz a negyedév folyamán a háztájiból lead 100 db-ot, függetlenül, melyik napon és hogyan adja le, akkor megkapja a tsz-felárat, és azt arra fordítsa, amire neki legjobban kell, mindegy, hogy sertéshizlalásra, vagy építésre használja fel. Úgy tudom, hogy ez a rendelet már megszűnik, és új rendelet jön ki, de véleményem szerint minden rendeletet nagyon alaposan át kell gondolni, hogy megvan-e a húzó hatása a termelőszövetkezetekre, vagy nincs. Ennek nem volt meg a húzó hatása, és éppen ezért talán a tsz-vezetőségek nem is foglalkoztak megfelelően a háztáji sertéshizlalással. Ugyanez történik, elvtársak, a csillagfürt kérdésénél. Kb. két héttel ezelőtt összehívtak Szabolcs megyében egy ankétot, és a csillagfürt kérdését terítékre vitték. Tudvalevő, hogy a megyében van édes csillagfürt és van keserű csillagfürt. Az FM halálos ellensége a keserű csillagfürtnek. De addig, amíg nincs elegendő édes csillagfürt, és nem tudunk elegendő magot fogni, hogy tovább tudjuk szaporítani, addig szerintem meg kell hagyni a keserű csillagfürtöt is, mert szerintem a talajerő utánpótlás szempontjából a csillagfürt életet jelent. Nem lehet radikálisan kimondani, itt van előttem az előterjesztés,

38 amely radikálisan kimondja, hogy az állami szervek, illetve a tanácsi szervek felé, hogy csak az édes csillagfürt van, keserű nincs. Szabolcs megye 1953-ban már egy ilyen bukfencen keresztülesett, akkor kiadták radikálisan, hogy el kell törölni a keserű csillagfürt termesztését. Szerencsére és a parasztok szeretete következtében a keserű csillagfürtöt eldugták, hogy az 10 év múlva is kell. Eldugták, és az ellenforradalom után, amikor megszűnt a korlátozás, újra kezdték vetni. És vetik ma is. Nagyon jó zöldtrágya. Később, amikor megoldjuk a csillagfürt problémáját, mi is mellette vagyunk. Jelen pillanatban egyoldalúan eldönteni, hogy csak édeset és keserűt nem, az nem jó, 787