A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

37 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 38 1959. november 21-24. között a Gramsci Intézet kezdeményezésére 17 nyugat-európai kommunista és munkáspárt vett részt az európai kapitalizmus fejlődésének problémáiról rendezett nemzetközi tudományos vitán Rómában, és közös felhívást adott ki. L. Népszabadság 1959. december 2-i számában megjelent „Az Európai kapitalista országok kommunista pártjainak római nyilatkozata - a baloldali erők működjenek együtt a Kelet-Nyugat közötti csúcsértekezlet megvalósulásáért, a berlini és a német kérdés megoldásáért.." c. cikket. 39 Pessi, Ville (1902-1983) finn kommunista. 1944-től 1969-ig a FKP főtitkára, majd tiszteletbeli elnöke. 40 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 41 Lister, Enrique (1907-1994) spanyol kommunista. 1946-1968 között SKP PB-tag. A Békevilágtanács tagja volt. 42 Podgornij, Nyikolaj Viktorovics (1903-1983) szovjet politikus, 1958 és 1965 között a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja. 1965-től 1977-ig elnöke (államfő). 1960 és 1977 között az SZKP Politikai Irodájának tagja. 43 L. Népszabadság 1960. június 284 számában: „Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek találkozójáról. Bukarest, 1960. június 24." 44 A Kínai KP VIII. kongresszusa 1956 szeptemberében ült össze. Ezen az első ülésszakon elfogadták a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervét, és állást foglaltak a békés egymás mellett élés politikája mellett. A VIII. kongresszus második ülésszaka 1958. májusában viszont meghirdette a nagy ugrás politikáját és az ún. népi kommunák mozgalmát. (E politika súlyos gazdasági következményei ellen lépett fel 1959-ben Peng Te-huaj és csoportja. A KKP KB 8. plénuma (1959. augusztus 16.) határozatot hozott e „pártellenes" csoport hibáiról és elmozdította a csoport tagjait a honvédelmi-, illetve a külügyminisztériumban, valamint a megyei pártbizottságokban viselt tisztségeikből.) 45 L. a 31. sz. jegyzetet. 46 Az 1960. május 24-én és 25-én történt incidensre utal, amikor két amerikai hadihajó, illetve repülőgép megsértette a KNK felségvizeit, illetve légterét. (L. Népszabadság, 1960. május 26-i száma.) 47 Peng Te-huaj (1901-1977) kínai politikus és marsall. 1954-1959 között honvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes. Az említett tájékoztató lelőhelye: MOL-M-288. f. 9/1959/17. ő. e. 48 1958 augusztusától az indiai és a kínai kormány között több levél- és jegyzékváltás történt a határok kérdésében támadt nézeteltérések kapcsán, amelyekben kölcsönösen egymást vádolták a határsértések miatt. Az 1959 augusztusában Langcsan közelében történt határincidens után Csou En-laj hosszú levelet küldött Nehru indiai miniszterelnöknek — válaszként annak március 22-i levelére, melyben kijelentette, hogy a kínai kormány sohasem ismerte el India és Kína keleti határaként a Mac-Mahon vonalat. Az attól délre fekvő terület, „amely ténylegesen Kínához tartozik, 90 000 négyzetkilométerre rúg." Ez a terület 1954 óta indiai közigazgatás alatt állt, India részének tekintették. 1959. október 21-én a Konka-szorosban (a vitás területen) komoly összetűzés támadt India és Kína fegyveres erői között, mindkét oldalon veszteségek voltak. Kínai kijelentés szerint ez a körzet Kínához tartozott, és az indiai fegyveres erők hatoltak be oda. Indiában elkeseredett kampány indult Kína ellen. Csou En-laj novemberben küldött levelet Nehrunak, találkozást javasolt a vitás kérdés megoldáséra, majd Indiába utazott, és ezután a két kormány képviselőiből egyesített bizottságot alakítottak, amely többször összeült, de nem sikerült rövid idő alatt megegyezésre jutni, a helyzet még 1960-ban is feszült volt. 49 1918. március 3-án írták alá Szovjet-Oroszország és Németország képviselői azt a békeszerződést, amelynek értelmében Oroszország jelentős területeket veszített. 50 Kemál Atatürk (1881-1938) török államférfi, a modern török köztársaság megteremtője. 51 Berija, Lavrentyij Pavlovics (1899-1953) szovjet belügyi vezető. 1932-től a Grúziái KP első titkára, 1938-tól a Belügyi Népbiztosság vezetője. 1941 és 1953 között a kormány elnökhelyettese. Sztálin halála után kivégezték. 52 A kipontozás az eredeti szövegben szerepel. 53 Helyesen Matkovszkij. Az említett cikke a Népszabadság 1960. június 16-i számában jelent meg. („A kommunizmus fegyvere") 54 A PB 1960. június 28-i ülésén fogadta el a baráti országok budapesti nagykövetségei, valamint a párt, tömegszervezeti, társadalmi és állami szervek közötti érintkezés megjavítására vonatkozó — Kiss Károly által beterjesztett —javaslatot. (MOL-M-288. f. 5/189. ő. e.) 55 L. a 30. sz. jegyzetet. 56 Arra utal, hogy „az 1956. október-novemberi események" (az 1956-os forradalom és szabadságharc) felidézték a háború veszélyét. 745