A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

hogy a harmadik ötéves tervünk időszakában lépést tudjunk tartani a többi szocialista országgal. CSERGŐ JÁNOS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Az előterjesztett három napirendi ponttal kapcsolatban a magam részéről teljes mértékben egyetértek, és azoknak irányával, célkitűzéseivel is egyetértek, és a magam részéről, ami a kohóés gépiparra ki van róva, mint feladat, igyekszünk maximálisan eleget tenni. Az előterjesztett három napirendi ponttal kapcsolatban nagyon nagy felelősséget érzünk, figyelemmel arra, hogy egy sor probléma ezen a területen, különösen a vegyipar fejlesztés, az útépítés ipart illetően nincsen még teljes egészében tisztázva. Úgy a vegyipar fejlesztése, mint az építőipar fejlesztése az egy komplex népgazdasági feladatot jelent, és a KGM részéről is egy komplex feladatot jelent, figyelemmel arra, hogy a kohászat fejlesztése összhangban kell hogy legyen ennek a két iparágnak a fejlesztésével, illetve ennek a két iparágnak a gépellátásával. A második ötéves terv során jelentős előrehaladást tervezünk a kohászat minőségi átalakítását illetően. Tudni kell, hogy a vegyipari gépgyártáshoz eddig a magas folyású anyagokat, a rozsda- és saválló anyagokat, valamint egyéb fontosabb ötvözet anyagokat elég nagy részben importáltuk. És természetesen, hogy ilyen nagyarányú vegyipari gyártást, mint ami tervezve van a második ötéves terv során, teljesen importra nem állíthatjuk rá. Ezen oknál fogva is mi már az ötéves tervet, a kohászatot illetően úgy irányoztuk elő, hogy a kohászaton belül egy strukturális változtatást terveztünk meg a minőségi anyagok gyártását illetően. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatban hozzá szeretném tenni, hogy ebben a gépgyártás is igen komoly mértékben érdekelve van, figyelemmel arra, hogy a technológia változtatása nagyon szorosan összefügg különböző műanyagok felhasználásával. És ebből a szempontból is nagyon helyesnek tartom, hogy a Központi Bizottság a mai napon ezzel a kérdéssel foglalkozik. A KGST illetékes bizottsága, a gépipari állandó bizottság első lépésben már végrehajtotta azt a szakosítást, amely a vegyipari gépek gyártását illeti. Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy a magunk részéről egy sor olyan gyártmányok előállításáról mondottunk le, amely gyártmányok eddig kis szériában készültek, és egyáltalán gyártásuk idehaza nem volt gazdaságos. De itt a szakosítás elég egyszerű formában ment végbe, figyelemmel arra, hogy az egész szocialista tábor országaiban a vegyipar fejlesztése jelentős súlyt kapott, és minden országban a vegyipari gépekből igen komoly hiány mutatkozik. Rá szeretnék mutatni arra, hogy az ötéves terv során milyen problémáink vannak a vegyipari gépgyártással kapcsolatban, és éppen ezért szeretném kérni a Központi Bizottságot, hogy úgy a vegyipari gépgyártást, mint az élelmiszeripari gépgyártást, valamint az építőipar számára szükséges gépek, szerelvények gyártását, külön illetékes állami fórom előtt meg kell vitatni, figyelemmel arra, hogy különböző érdekek ütköznek. Vegyipari gépekre 1960-ban a tervünk 209 millió. Ebből exportra termelünk 120 milliót. Mindössze belföldi felhasználásra 89 millió forint marad. 1965-ben 328 millió van előirányozva, ebből exportra 288, belföldre mindössze 40 millió. 1965-ig a termelés részéről 2 milliárd 630 millió van előirányozva, ebből export 1 milliárd 510 millió, belföldi felhasználásra mindössze 1 milliárd 121 millió jut. Úgy vagyok tájékoztatva, és ezt adatokkal a Nehézipari Minisztérium bizonyítja, hogy mintegy 1 milliárd forint nagyságrendű géphiány jelentkezik e tervet figyelembe véve. Tehát összhangba kell hozni a belföldi felhasználást az exporttal. 665