A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

hogy a harmadik ötéves tervünk időszakában lépést tudjunk tartani a többi szoci­alista országgal. CSERGŐ JÁNOS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Az előterjesztett három napirendi ponttal kapcsolatban a magam részéről teljes mértékben egyetértek, és azoknak irányával, célkitűzéseivel is egyetértek, és a magam részéről, ami a kohó­és gépiparra ki van róva, mint feladat, igyekszünk maximálisan eleget tenni. Az előterjesztett három napirendi ponttal kapcsolatban nagyon nagy felelősséget ér­zünk, figyelemmel arra, hogy egy sor probléma ezen a területen, különösen a vegyipar fejlesztés, az útépítés ipart illetően nincsen még teljes egészében tisztázva. Úgy a vegyipar fejlesztése, mint az építőipar fejlesztése az egy komplex nép­gazdasági feladatot jelent, és a KGM részéről is egy komplex feladatot jelent, figyelemmel arra, hogy a kohászat fejlesztése összhangban kell hogy legyen ennek a két iparágnak a fejlesztésével, illetve ennek a két iparágnak a gépellátásával. A második ötéves terv során jelentős előrehaladást tervezünk a kohászat minőségi átalakítását illetően. Tudni kell, hogy a vegyipari gépgyártáshoz eddig a magas folyású anyagokat, a rozsda- és saválló anyagokat, valamint egyéb fontosabb ötvö­zet anyagokat elég nagy részben importáltuk. És természetesen, hogy ilyen nagya­rányú vegyipari gyártást, mint ami tervezve van a második ötéves terv során, teljesen importra nem állíthatjuk rá. Ezen oknál fogva is mi már az ötéves tervet, a kohászatot illetően úgy irányoztuk elő, hogy a kohászaton belül egy strukturális változtatást terveztünk meg a minőségi anyagok gyártását illetően. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatban hozzá szeretném tenni, hogy ebben a gépgyártás is igen komoly mértékben érdekelve van, figyelemmel arra, hogy a technológia változtatása nagyon szorosan összefügg különböző műanyagok fel­használásával. És ebből a szempontból is nagyon helyesnek tartom, hogy a Köz­ponti Bizottság a mai napon ezzel a kérdéssel foglalkozik. A KGST illetékes bizottsága, a gépipari állandó bizottság első lépésben már végrehajtotta azt a sza­kosítást, amely a vegyipari gépek gyártását illeti. Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy a magunk részéről egy sor olyan gyártmányok előállításáról mondottunk le, amely gyártmányok eddig kis szériában készültek, és egyáltalán gyártásuk idehaza nem volt gazdaságos. De itt a szakosítás elég egyszerű formában ment végbe, figyelemmel arra, hogy az egész szocialista tábor országaiban a vegyipar fejlesztése jelentős súlyt kapott, és minden országban a vegyipari gépekből igen komoly hiány mutatkozik. Rá szeretnék mutatni arra, hogy az ötéves terv során milyen problémáink vannak a vegyipari gépgyártással kapcsolatban, és éppen ezért szeretném kérni a Központi Bizottságot, hogy úgy a vegyipari gépgyártást, mint az élelmiszeripari gépgyártást, valamint az építőipar számára szükséges gépek, szerelvények gyártá­sát, külön illetékes állami fórom előtt meg kell vitatni, figyelemmel arra, hogy különböző érdekek ütköznek. Vegyipari gépekre 1960-ban a tervünk 209 millió. Ebből exportra termelünk 120 milliót. Mindössze belföldi felhasználásra 89 millió forint marad. 1965-ben 328 millió van előirányozva, ebből exportra 288, belföldre mindössze 40 millió. 1965-ig a termelés részéről 2 milliárd 630 millió van előirá­nyozva, ebből export 1 milliárd 510 millió, belföldi felhasználásra mindössze 1 milliárd 121 millió jut. Úgy vagyok tájékoztatva, és ezt adatokkal a Nehézipari Minisztérium bizonyítja, hogy mintegy 1 milliárd forint nagyságrendű géphiány jelentkezik e tervet figyelembe véve. Tehát összhangba kell hozni a belföldi fel­használást az exporttal. 665

Next

/
Oldalképek
Tartalom