A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Tehát úgy kell tekintenünk ezt a vegyipari programot, mint a lemaradás behozásának első szakaszát. De nem mint befejezett művet. Azért kell ezt kiemelni, mert vannak olyan tényezői a további, a harmadik ötéves tervben előirányzandó vegyipari fejlesztésnek, amelyről már a második ötéves terv időszakában kell gondoskodnunk. Ilyen pl. a káderképzés, amely legalább 8-10 évet igényel, különösen technológusi vonalon. Ilyen a megfelelő koncepciók és dokumentációk előkészítése, amely szintén a második ötéves terv időszakára kell hogy essen, ha ezt a változatlan ütemű fejlődést a harmadik ötéves tervre elő akarjuk irányozni. Azért kell tehát erről beszélnünk, bár ez a határozati javaslattal nem függ össze, mert ha a második és a harmadik ötéves terv átmeneti időszakában nem akarunk megtorpanást a vegyipari fejlesztés területén, hanem egy zavartalan átmenetet, akkor ezen programon túlmenően, amely az építéssel, a beruházásokkal foglalkozik, általában foglalkozni kell az átmenet zavartalan biztosítása érdekében a káderképzés, a koncepció kialakítása, az alapkutatások és a technológiai kutatások területével. A határozati javaslattal kapcsolatban: a vegyipari határozati javaslathoz nincs észrevételem. Engedjék meg, hogy az építőipari témával kapcsolatban egypár észrevételt tegyek. Az a kérésem, hogy a határozati javaslat első oldala negyedik bekezdésében lévő építőipari 75%-os emelkedés elé legalább tegyük oda, hogy több mint 75%-kal kell emelkedni az építőipari tevékenységnek. Tudniillik a kongreszszus irányelveiben foglalt számokkal ez teljesen megegyezik, de az azóta végzett számítások azt mutatják, hogy nagyobb programot kell végrehajtani annak érdekében, hogy az ipari beruházásokat elvégezhessük. Ez kb. 85 percent körül fog kialakulni a 75 helyett. Tehát itt két elhatározást lehet tenni: ha a kongresszusi irányelvek számaihoz akarunk ragaszkodni, akkor oda kell tenni, hogy több mint 75% legyen, mert már nagyon valószínű, hogy jóval több lesz. Vagy pedig beírjuk az új számot, amit nem javasolok, mert nem eléggé pontos még. A határozati javaslat 2/e pontjával kapcsolatban felmerül egy kérdés, nem lehetne-e a nyilvánosságra kerülő anyagban már felvetni, hogy ahol lehetséges és amikor lehetséges, időben térjünk rá az építőipar területén is a kétműszakos üzemeltetésre a nyári időszakban. Vagy a szerelési iparban, ahol egyébként is szűk a keresztmetszet, ez szükséges dolog. Nem lehet olyan mértékben, mint a telepített iparnál. De az általános koncepcióval összefüggne, hogy ahol lehet, ott térjünk rá az építőiparban a második műszak bevezetésére. Ez részben összefügg a határozat egy másik pontjával, a 2/c-vel, ahol a Tervhivatal kötelezve van arra, hogy az építőipar jobb kihasználását az építésügyi miniszterrel együtt biztosítsa. Ezzel is összefügg, tudniillik a második műszakban egyes építőipari gépi berendezések jobb kihasználását lehetne biztosítani, bizonyára nagyteljesítményű világító-berendezések stb. szükségesek. De ezek tört részeit igénylik beruházásban annak, mintha egyműszakos kihasználás mellett még egy egységnyi gépet kellene vásárolni. Ebben a fázisban lehet erről szó, tudniillik, ezek minőségileg összefüggő paraméterek, mert a mezőgazdaságból elegendő munkaerő szabadul fel, és egyben ez az út azt is jelenti, hogy megfelelő lépcsőzetességgel kerül be a mezőgazdasági munkásság az iparba. Nyilván egyszerűbben kezel majd egy nagy durva építőipari gépet, mintha betennék rögtön a Beloiannisz gyárba műszert készíteni. Szóval ilyen összefüggésekben lehetséges munkaerővel ellátni az építőipart. A másik javaslatom a 4. ponttal kapcsolatos. Kérem a Központi Bizottságot, hogy a 4/a pontjának első két sorát más szövegezésben adja. Tudniillik itt az áll: a műszaki tervezőirodák létszámának növelése az egyre több műszaki embert igény663