A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

is jelentős tényező. Az állatsűrűségre még nem tudok számot mondani, de a Rábaközén és egyéb helyeken jelentős állatállománnyal lépnek be a termelőszövetkezetbe a parasztok, ami szintén nem volt meg régebben. Ezek a tényezők azt vetik fel, hogy nálunk is megvan a lehetőség ahhoz, hogy sokkal gyorsabban menjünk előre, csak ezeket a lehetőségeket ki kell használni, és megfelelő szervező munkával kell alkalmazni. Szeretnék arról beszélni, hogy maga a forma, a tszcs, az egy forma, mint Sztálin mondta abban az emlékezetes könyvében, aztán most szintén hivatkozott rá beszédében Hruscsov elvtárs, óriási tartalék és lehetőség, csak helyesen kell gazdálkodni benne. Ebből a szempontból is szeretném kiemelni, hogy az egyéni parasztokkal szemben rettenetesen nőtt a felelősségünk. Míg egyéni paraszt volt, egyénileg gazdálkodott, addig a termelését nem sokban támogattuk. Különben is a termelőszövetkezet nem felelhetett az ő termeléséért. De most mi mondtuk, hogy jöjjön át a tsz-be, neked jobb lesz, nekünk tehát, a pártnak és az összes állami szervnek felelőssége, hogy aki most jött be a tsz-be, éreztessük velük a felelősséget. Ebből következik az a néhány probléma, amire ki akarok térni. Szerintem az első és a legfontosabb az, hogy a termelőszövetkezeteken belül nagyon alaposan meg kell erősíteni a politikai munkát, mert azt is látni kell, hogy a most belépett parasztok nem szocialisták, először is nem tudják az új formákat, az együttélés szabályait nem szokták meg, és ezeket erre nevelni kell. Sok torzsalkodás van ilyen helyen. A vezetőséget szintén támogatni kell a munkában. Szerintem az a fő kérdés, hogy milyen gyorsan tudjuk ezeket az embereket gyorsan nevelni, átsulykolni, és ebben a pártnak van a legdöntőbb szerepe. Alapvető tényezője a tevékenységünknek, hogy ne vegyük ki a parasztok kezéből a vezetést, hanem a paraszti öntevékenységet bontakoztassuk ki, mert akkor érzi a paraszt azt, hogy övé a tsz. Ha ezt másképp csináljuk, akkor a dolgozó parasztnak ez nem tetszik, azt mondja, hogy a termelőszövetkezet nem az övé, hanem az államé, mert más irányítja. Ez nagyon fontos szempont, mert lényegében ilyen hibát elkövettünk. Ugyanakkor, elvtársak, világos, hogy a tsz vezetőségét már most igyekeznek lejáratni egyes helyeken. Pedig ezek rendes emberek. De fellépnek bizonyos hanyagsággal szemben, szólnak a háztáji terület nagyobbításával szemben. Ha nem áll az új tsz vezetősége mögött a pártszervezet, akkor nagyon komoly problémák fognak jelentkezni a tsz-en belül mindazokban a kérdésekben, amelyek biztosítják az első lépéseknél, hogy ezek a termelőszövetkezetek szocialista módon és alapon induljanak el. Mert ha most engedünk egy hézagot akár a háztájinál, akár a munkaszervezetnél, akár az elosztásnál, később óriási munka lesz visszacsinálni, és szembe fogunk kerülni a paraszttal, aki bejött a tsz-be. Tehát ezért mondom, hogy a legdöntőbb mostan a folyó évi munka, először is a tavaszi munka, erről nem akarok beszélni, mert erről beszéltek már mások. A következő probléma, amit szeretnék felvetni, elvtársak, az, hogy felvetődött a munka termelékenységének problémája. Nálunk szintén világos, hogy a tszekben döntő kérdés, hogy növeljük a munka termelékenységét. Bár még országos számításaink nincsenek, semmi módszer nincs még kidolgozva, de mi végeztünk már ez évben ilyen méréseket, kíváncsiak voltunk, és az a véleményem, mivel én is csináltam, amikor tsz-elnök voltam, ilyen méréseket, hogy amikor az ember kezében van pl. gép, az eszköz, a fogat és az emberi munkaerő, nem mindig tudják ezt helyesen kihasználni vagy megszervezni, és hiába adunk a kezükbe technikát, ha 59