A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

általános iskolában szerzett politechnikai képzettségre épített, egyirányú szakképzést, illetve szakmai előképzést jelent. Az a célunk, hogy a középiskolában a továbbtanulásra jogosító általános műveltség megszerzése mellett a tanulók sajátítsanak el egy ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi szakmát, vagy pedig szerezzenek egy szakmából olyan előképzettséget, ami lehetővé teszi, hogy az érettségi után rövid idő alatt szakmunkások lehessenek. Ennek megfelelően javaslatunk szerint a középiskola két alapvető típusát kell létrehozni. Az első: szakgimnázium típusa. Ebben az iskolában a tanulók teljes szakképzettséget és szakmunkás oklevelet nyernek. Ezért az általános műveltséget adó tárgyak tanulására és a szakma elsajátítására fordított időt ennek megfelelően kell megállapítani. A szakma gyakorlati elsajátítására fordított időnek a jelenlegi technikumi képzéshez viszonyítva nem csökkennie, hanem növekednie is kell. A második: általános gimnázium. Ennek az iskolatípusnak alapvető feladata továbbra is az egyetemi tanulmányokra való előkészítés marad. Ezért a tanulmányi idő túlnyomó többségét itt az általános művelő tárgyakra fordítják, s heti egy napot fordítanak arra, hogy a tanulók valamely szakmából olyan előképzettséget szerezzenek, amelynek birtokában az érettségi után rövid idő alatt szakmunkások lehetnek. Célunk az, hogy mind a szakgimnáziumokat, mind az általános gimnáziumokat üzemekhez kössük, s a szakmatanulás idejében a fiatalok az üzemekben rendszeres fizikai munkát végezzenek. A szakgimnázium megteremtése az első lépés a középiskolára épített szakmunkásképzés megteremtéséhez, s ezzel a munkásosztály szakmai és műveltségi színvonala ugrásszerű felemeléséhez. Az általános gimnáziumi szakmai előképzés pedig megkönnyíti és lehetővé teszi az egyetemeken tovább nem tanuló fiatalok számára az elhelyezkedést az iparban és a mezőgazdaságban. Az egyetemen való továbbtanulás lehetőségét egyébként biztosítjuk a mindkét középiskola-típusban érettségizettek számára. Kedves elvtársak! A kormánybizottságban, s előtte a pártbizottságban, majd a Politikai Bizottság ülésein is, a reformnak ez a középiskolára vonatkozó része váltotta ki a legnagyobb vitát. Milyen kérdések merültek fel? Lehetséges-e a középiskolában, ahol az idő jelentős részét az általános művelő tárgyak tanulására kell fordítani, elsajátítani valamely szakmát? Biztosítható-e a tanulók számára a szabad választás lehetősége a szakmák között? Vizsgálódásaink alapján jelenleg e vitás kérdésekre a következő választ tudjuk adni: a szakgimnáziumokban egy szakma teljes elsajátítása; az általános gimnáziumokban egy szakmából szakmai előképzettség biztosítása sikeresen megvalósítható. Jelenlegi helyzetünkben a szabad szakmaválasztás nem biztosítható mindenhol és minden esetben. Nagy ipari centrumokban a szakmák szélesebb skálája áll rendelkezésre; kisebb helyen kisebb a választék, mezővárosokban csekély. A választás lehetősége az ország ipari fejlődésének, az ipar jobb területi eloszlásának arányában nő. Mindebből látható, hogy az iskolai reform a középiskolára vonatkozó javaslatainak megvalósítása a legnehezebb; ezen a téren még tovább kell dolgoznunk. Milyen nehézségekkel állunk itt még szemben? Mindenekelőtt anyagi nehézségekkel. A szakmai képzés iskolai bevezetése — a tanterem és iskolaépítési kereteken kívül — újabb beruházásokat igényel az iskolákban. Műhelyeket, laboratóriumokat, gépeket kell adnunk az iskolának. Ilyen természetű kiadások jelentkezni fognak 562