A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

sét kiszámítjuk, nagyon jelentős dolog, és nem szabad elfelejteni, hogy a tsz-nek úgy is kell biztosítani a háztájihoz szükséges takarmányt. Hát mindegy az, hogy így biztosítjuk, hogy premizáljon, és van ennek húzóhatása, és a családtag is részt vesz a munkában, vagy a munkaidőben, és másképp csinálom, [sic!] A segítséggel kapcsolatosan én azt javasolnám, hogy — legalábbis a mi megyénk úgy néz ki, hogy a szakemberek beállítása elég nehéz most már, a zömét kimerítettük a tartaléknak —, ha lehetséges lenne Pestről, beszéltünk egy-két emberrel, egy évre vagy két évre kiadni. A pesti lakást nagyon nehezen hagyják itt, a kulturált körülmények, meg egyéb dolgok miatt. Faluért nehezen hagyják itt. Gondolok itt arra, hogy szakemberek, nemcsak agronómusok, hanem a könyvelők is - mert a vizsgálatok idején a zárszámadásnál kiderült, sok százezrek a tsz zsebéből kiestek, mert rossz volt a könyvelés, az áruértékesítésre és az egyébre kapott kedvezményt nem tudták felhasználni. Azt hiszem, hogy nyugdíjasokat és olyan embereket, akik hajlandók egy-két évre az FM-ből és az Élelmezési Minisztériumból kijönni, mi szívesen fogadnánk, és meg is találnák azok is a számításukat. Itt felvetődött, hogy mondjunk véleményt az állatok osztályozásával

56 kapcsolatosan. Úgy foglalunk állást, hogy sertést az újonnan alakult szövetkezetekben nem hozunk össze, azt a tag hizlalja meg, és azt értékesítse. Helyette inkább anyakoca állományt létesítünk, mert ahhoz csak takarmányt kell összehozni, és férőhelyet kell biztosítani. Igaz, hogy a sertésnek könnyű helyet biztosítani, de a takarmány a parasztnál van. Véleményünk szerint ő hizlalja meg. A másik tapasztalat az, hogy ne siessünk az állatok összehozásával. Némely tsz-nél nagyon komoly kárt okozott. El kell képzelni, hogy 200 ló van, az azt jelenti, hogy 120 ezer Ft-ot fizet ki csak a tsz, ha nem használja semmire sem az állatokat. Két-három hónap alatt nagyon tekintélyes összeg. Mi úgy foglaltunk állást, hogy elsőnek a szarvasmarha állományt fogjuk összevonni, ahogyan élelmet és takarmányt tudunk összehozni. Nem sietünk ennek sem az összevonásával. Anyakocából 100 kh-ra el akarunk érni az [év] végére három és felet. Úgy néz ki, hogy reális a tavalyihoz képest, amikor is elértünk 3,1%-ot. A vetéssel kapcsolatban a tervek készítésénél az a tapasztalatunk: a burgonyavetésterületünket teljesíteni fogjuk. Az áruértékesítési tervünket is. A kukoricánál a 27-28% nem megy. Megyén belül ez nem megy Ez kb. 25% volt tavaly. De nem volt megkapálva, meg a munkaerőmérleg felmérése alapján nagyon félnek a tsz-ek, hogy gazos marad a kukorica. Én azt hiszem, hogy bizonyos anyagi ösztönzéssel tudunk ezen segíteni, de ez az országos szám Somogy megyére nem fog állni. Azt javasolnám, hogy ha a háztájival kötünk szerződést, és ad takarmányt a tsz, akkor az számítson be a tsz áruértékesítési tervébe. Mert ha nem számít az áruértékesítési tervbe, a tsz takarmányát fogyasztja, az nagyon érzékenyen érinti a tsz-t, mert az áruértékesítési terv után kap hitelt és egyéb kedvezményeket. A burgonyával kapcsolatosan kiemelt Somogy megye és Szabolcs. Azt gondolom, hogy mind a ketten vállaljuk a kiemelés kockázatát és egyebet, de némely dolgot figyelembe kell venni. Az egyik dolog az, hogy ha ténylegesen a burgonya jelentős részét adjuk, és akarjuk is adni, mint ahogy bizonyos vetőmag burgonyát is adunk más megyének, kb. 60%-a a vetőmag szükségletnek már megvan, a paraszt aláírta, ha vetésre kerül a sor, be fogja adni, a másik is meglesz neki és tudunk bizonyos vetőmagot adni még más megyének is, de szükséges, hogy a különböző burgonyagépekkel is kiemelten kezeljenek bennünket, a növényvédő gépnél, úgy a 452