A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

függően, hogy milyen az üzemnek az adottsága, annak az üzemnek a vezetése, a szervezettsége stb. Aki azt gondolja, hogy minden tsz-re egyformán jó, elkezdi a megye minden tsz-ére egyformán alkalmazni, az szintén hibát követ el, mert ez szintén könnyen visszaüthet. Tehát adott üzem típusától, gazdálkodási színvonalától, vezetésétől stb. kell meghatározni azt a helyszínen, hogy az adott helyen mi az, ami elősegíti a termelést, itt a sablonnak nincs helye, s nem is szabad ilyen módon dolgozni és gondolkodni sem. Szerintem az áll, amit tavaly is elmondtunk, hogy a vezetés ott jó, ahol rendes emberek veszik kezükbe a vezetést, a megszilárdítás sokszor olyan gyors, hogy az ember gondolkozik azon, hogy az emberek hogyan jutottak el ilyen gyorsan idáig. Vannak pl. nyolc-tíz éves tsz-ek, ott tartanak még mindig, hogy alig tudnak egy kis saját vagyont felmutatni, és új tsz, amely tavasszal indult - voltam a múlt héten Nagyacsádon pl., ennek a tsz-nek másfél év alatt van másfél millió forgóeszköze, teljesen tisztán, és 1,7 milliója van neki beruházásban. Sok ilyen tsz-ünk van az országban, és ez csupán attól függ, hogy hogyan állnak hozzá a munkához, milyen volt a vezetés, és hogy tudnak segíteni az ottani helyi szervek. Sok helyen, ahol nem kaptak semmi segítséget, küszködtek, bajlódtak velük, sajnos nem ment így a munka. Ezért én azt mondom, elvtársak, hogy ebben az évben is, ha mi ki akarjuk használni azt a sok kedvező lehetőséget, ami most is megvan, sokkal több szervezőmunkával kell segítenünk a termelőszövetkezeteket. Nem elvekkel, hogy — pl. ahogy hangoztatják egyesek — gyerünk előre, ilyen magas típus a tsz, magas a termelékenysége, kisüzem és nagyüzem problémája, ezt mind csinálni kell, de mikor arról van szó, hogy kell a szervezettséget megszervezni a tsz-ben, milyen legyen a vetésterület aránya, mennyi legyen a marha, mennyi legyen a sertés, ilyen kérdésekre is választ kell adni, ill. segítséget, mert különben nem megy az üzem előre. Hiába hangoztatok én bármilyen szép és nagy szavakat. Itt van egy példa. A múltkor kezembe akadt egy jegyzőkönyv, a megyei VB csinálta a tsz-ügyekkel kapcsolatban. Mindegyik tsz-problémával kapcsolatban a következő van leszögezve: a műtrágyában is, a vetőmagban is, a beruházásban is, a munkaszervezésben is, hogy tegye meg az ügyben a szükséges intézkedéseket, és semmi több. Hát így nem lehet tsz-t szervezni és segíteni sem, így a tsz nem fog megfelelően előbbre jutni. Beszélünk róla, hogy ugyanez a helyzet a pártban a munkában, hogy mi nagyon jól tudjuk, hogy nem igaz, hogy a tsz-ben — különben olvastam egy cikket, mely jó cikk, a Horváth cikke

46 —, melyben benne van a tsz-pártszervezettel kapcsolatban, csak egy hiányzik belőle, hogy nem elég, ha beszélnek nekem, hogy a tsz-párttagokkal a 3004-esről, meg beszélnek erről vagy arról, hanem azt kell tudomásul vennünk, hogy a tsz-ben a pártéletnek sajátos vonásai vannak, és azt úgy is kell csinálni, különben a pártszervezet munkáját nem fogja elég hatékonyan végezni. Más a tervek felépítése a tsz-ben. Egészen más a munka, ehhez kell most segítséget adni, hogy hogyan kell hatékonyan dolgozni, hogy előbbre vigyék a termelőszövetkezet ügyét, a termelés ügyét, a tagságot bevonják a munkába, és az üzem hatékonyságát megnöveljük. Állítom, hogy minden ilyen üzemből, amit mi létrehoztunk, kb. 20% az, amit ki lehetne hozni még belőlük, van olyan termelőszövetkezet, ahol 40%-ot is ki lehetne hozni, hogyha az ember megszervezi a munkát és a termelést, de ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha ezt tartósítjuk és meg is szervezzük, [sic!] SZÉNÁSI GÉZA

47 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A termelőszövetkezeti mozgalom múlt évi rohamos fejlődésével kapcsolatban az Elnöki Tanács kiadott 445