A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

zóiból alakult patronázs-csoportok tagjai. 30 Helyesnek tartjuk és javasoljuk, hogy a munkásosztály tájékoztatása céljából az ipari üzemekben a közeljövőben nyilvános pártnapokat, munkásgyűléseket tartsanak. Ezeken ismertessék a mezőgazdaság szocialista átalakításában elért eredményeket, problémákat, s indítványozzák, hogy a munkaverseny keretén belül az üzemek dolgozói gyártsanak minél több jó minőségű gépet és alkatrészt, építőanyagot, műtrágyát, s ezzel is segítsék az új tsz-ek mielőbbi megerősítését, talpra állítását. Egyik legfontosabb teendő az új és kibővült tsz-ekben a politikai vezetés bizto­sítása, más szóval a pártszervezet megalakítása. S az, hogy a pártszervezet végez­zen rendszeres, mindennapos politikai munkát annak érdekében, hogy a tagság behozza a vetőmagot, a férőhely arányában a jószágot, a jószágnak a takarmányt, elkezdjék az építkezéseket, s a tavaszi munka megindulásával mindenki vegye ki részét szorgalmasan a közös munkából. Visszatérve a vetőmag- és takarmány-behozatalra: Heves megye kivételével minden megyében nagyfokú lemaradás van e téren. Zalában pl. közösbe vittek eddig 270 q szemes abrakot, 3100 q szénát, töredékét annak, amit a jószágokkal együtt be kellene vinni. Ugyanabban a megyében a behozandó burgonyából a tagok bevittek a tsz-ekbe — írd és mondd — 70 mázsát. Miért van ez a nagy különbség Heves és a többi megye között? Valószínűleg az az oka, hogy Hevesben szorgalmazzák a vetőmag- és takarmánybehozatalt, másutt meg elhanyagolják. Kérem, mondják meg a megyetitkár elvtársak, hogy a közelgő tavaszi munkákra való tekintettel hogyan akarják ezt a feladatot megoldani. Nagyon fontos politikai feladat az is, hogy jó erőket, vezetőségi tagokat, brigád­vezetőket válasszanak meg, akikre hallgat a tagság. A Központi Bizottság üdvözli és helyesnek tartja, hogy szinte valamennyi megyében az új elnökök részére 3-4 hetes, a párttitkárok, brigádvezetők részére 1-2 hetes rövid tanfolyamokat tarta­nak a legszükségesebb tsz-ismeretek megszerzésére. Itt említem meg, hogy az új tsz-vezetők részére népszerűen megírt üzemszervezési zsebkönyv készült, amelyet pár hónap múlva megfelelő példányszámban eljuttatnánk a szövetkezetekbe és a szövetkezeti kérdéssel foglalkozó párt- és tanácsi funkcionáriusok részére. A megszilárdításnak egyik legfontosabb kérdése, hogy tapasztalt szakembere­ket, agronómusokat, könyvelőket küldjenek a tsz-ekbe. Tavaly a káder-átcsoporto­sítás során összesen 2521 szakember és egyéb vezető került a tsz-ekbe. Ez nem kis eredmény Nagy erőfeszítéseket kell tennünk az idén is a további sikeres káder-át­csoportosítás érdekében. Az idén ez már nehezebb feladat lesz. A szövetkezetek szakemberigényeit továbbra is a megyén belül kell biztosítani. De ezen túlmenően most már Budapestről is nagyobb számban kell megnyerni a különféle termeltető vállalatoknál vagy hivatalokban dolgozó, arra megfelelő szakembereket, hogy vál­lalják a tsz-munkát. Javaslom, hogy a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezeti Osztálya, Mezőgazdasági Osztálya, a Budapesti Pártbizottság, továbbá a Földmű­velésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium együttes erőfeszítéssel tegye meg a szükséges intézkedéseket ennek érdekében. Az idei káderátcsoportosítás során meg kellene oldani a járási tanácsok mező­gazdasági osztályainak megerősítését is, tapasztalt, üzemszervezéshez is értő agro­nómusokkal, beruházási, gépesítési szakemberekkel, könyvelőkkel stb. A mezőgazdasági osztályok elég sok helyen megmutatkozó hozzá nem értése ugyanis hovatovább egyik legjelentősebb akadályát képezi az eredményes megszilárdítási munkának. Ezért javasoljuk, hogy az illetékes szervek mielőbb vigyék be a kor­436

Next

/
Oldalképek
Tartalom