A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

kutatásának irányáról is folyt a vita, és természetesen a szovjet tudósok között is különböző nézetek vannak, igen hevesen és élesen tudnak és szeretnek vitatkozni. Ennek ellenére ez a vita — amiben még Fehér elvtársat is felkérték, hogy szólaljon fel —, ahol egy sor neves szovjet tudós is felszólalt, azzal zárult, hogy a vita menetében egy ember, az az itt járt tudós Nyezsin,

8 felvetette a vitában, hogy ne tudósjelölti címet kapjon Magyari, hanem a tudományok doktora címet. Ettől aztán a vita még élénkebb lett, a vége az lett — ott titkos szavazás van —, 18 szavazatot kapott, utána a tudományok doktora fokozatra, és a 18 szavazatból 17-et megkapott. Ez tehát egy tiszta, világos és szép dolog. Ezt csak így mellékesen említettem meg. A magyarokról még más összefüggésben is lesz szó, de az már nem ilyen kellemes. Az értekezlet általános célja körülbelül úgy alakult ki, hogy előbb szó volt arról, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, magasabb színvonalra emelésével mire törekszünk. Az általános célok között első helyen áll a lakosság, a dolgozó nép szükségleteinek jobb kielégítése élelmicikkel és minden egyébbel, amit a mezőgazdaság a lakosság számára nyújtani tud. Ennél a kérdésnél megemlítenék egy momentumot. Egyébként meg akarom jegyezni, hogy a két tanácskozáson, aztán utána egy fogadáson, mert összesen három alkalommal voltunk így együtt, lényegében ugyanazok körül a kérdések körül folyt a vita vagy a megbeszélés. Én, ami egy kérdéshez tartozik, egy helyen mondom, akárhol is hangzott az el. Például arról a célról, hogy a lakosságot jobban el kell látni, Hruscsov elvtárs rendkívül kifejezően és kategorikusan beszélt a mezőgazdasági tanácskozáson is, de még sokkal inkább azon a fogadáson, amit a legvégén adtak. Ezt is itt említem, mert ez ide tartozik. Hruscsov elvtárs úgy fejezte ki, hogy mi a tömegek között hirdetjük a szocializmus és a kommunizmus eszméjét — és ez helyes —, ennek érdekében mozgósítjuk a tömegeket, semmiképpen nem szabad nekünk megfeledkezni arról, hogy a tömegek a szocializmust és a kommunizmust azon keresztül mérik, hogy jobb-e az életük vagy nem. A tömegek számára a szocializmus és a kommunizmus tulajdonképpen a forma, és nem ez a döntő, hanem a tartalom; hogy a szocializmus és a kommunizmus útján és azon keresztül jobb életet keresnek az emberek. Ha mi ezeket a törekvéseiket és igényeiket a tömegeknek nem. tudjuk megfelelően kielégíteni, akkor számukra elvész a fontossága magának a szocializmusnak és a kommunizmusnak is. Tehát az értelme az, hogy ezt rendkívül élesen hangsúlyozza és aláhúzza. Ez a kérdés nem új, már többször felvetődött, a marxisták nagyon jól tudják, hogy jobb életet a dolgozó tömegeknek csak a kapitalista kizsákmányolás megsemmisítésén keresztül, a szocialista társadalom megteremtésén és a kommunizmuson keresztül lehet elérni. A tömegek számára a döntő, hogy az életük javulásának az útját keresik. Másik ilyen alapvető törekvés a mezőgazdasági termelés fejlesztése kapcsán, hogy ezen a vonalon is megfelelő eredményeket érjünk el a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer versenyében a szocializmus javára és győzelme érdekében. Itt kifejezésre juttatták a szovjet elvtársak és elsősorban Hruscsov elvtárs, aki a küldöttség nevében beszélt, hogy a saját országaink lakosságának jobb és jobb, mindig jobb ellátásán kívül gondolnunk kell arra, milyen helyzet van a világban. Azt mondotta, hogy jelenleg olyan helyzet van a világban: egyes nagy kapitalista országok, például az Egyesült Államok, Kanada és mások olyan tömegű gabonát termelnek, és olyan olcsón, hogy ezek döntő befolyásra tesznek szert a világpiacon. Ezen keresztül egész országok kenyérgabonáját tártjaik a kezükben, s ezek az 417