A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

zást február elejére terveznek, és ez a pont azt jelenti, hogy erről fogunk a Központi Bizottságnak beszámolni.

12 A második pont a Központi Bizottság októberi, tsz-fejlesztésre vonatkozó határozatának végrehajtásáról szóló jelentés. Ez szintén februárra van tervezve. Az az elképzelés, hogy egy alaposabb adatgyűjtés után elemzést kapjon a Központi Bizottság, hogy mi történik, hogyan megy a dolog, s hogy mi a további teendő.

13 Aztán napirendre van véve a közoktatási reformtézisek, ahol már az idő úgy kívánja, hogy a Központi Bizottság foglalkozzék vele;

14 egy jelentés az építőipar felkészültségéről, az előttük álló feladatokat illetően, hasonló a vegyipar fejlesztésének néhány fontos kérdése, aztán az ipartelepítés, a vidéki ipartelepítést jelenti.

15 Ez van javasolva. Egy javaslat érkezett be, hogy tűzzük napirendre a mezőgazdaság felkészülését az ötéves tervre. Ajánljuk, hogy ezt ebben a félévben ne tárgyaljuk. Az elképzelés az, hogy erre sor fog kerülni, de valószínűleg július, augusztusban szóval egy kicsit később, amikor a terv már meglesz. Maga a mezőgazdaság ötéves terve már meglesz.

16 Ez a szétosztott anyag, s kérem, hogy ezt fogadják el. A munkatervhez még egy napirendi pontot ajánlunk beiktatni, amit szándékosan nem írtunk be, hogy ne kelljen sokszorosítani. Ez a téma a következő: javasoljuk, hogy vegyük be a munkatervbe a büntetőpolitikával kapcsolatos egyes kérdések megtárgyalását. Ennek a lényege a következő: mi arra gondolunk, hogy az április 4-ét megelőző időben, ahogy mi azt korábban tettük, megvitassunk néhány olyan intézkedést, ami célszerűnek látszik. Ilyen pl., hogy az internálási rendszert

17 megvizsgáljuk, kell-e, mit hoz, mit nem hoz, és esetleg néhány ilyen közkegyelemmel kapcsolatos kérdést, ami felmerülhet. Erre valószínű márciusban, vagy mikor sor kerül,

18 de ez olyan kérdés, amit nekünk itt, ebben a körben kell megtartani, mert nem engedhetjük, hogy szétszivárogjon, hogy ilyen terveink vannak. Hogy miféle intézkedés lesz, amnesztia lesz-e vagy nem lesz, az egy nagyon gondos és felelős politikai megítélés kérdése. Ha teszünk valamit, az olyan legyen, hogy az erősítse a párt és a rendszer pozícióját, és ne gyengítse. A Politikai Bizottság javasolja, hogy még ezt a pontot vegyük be a munkatervbe, anélkül, hogy a jegyzőkönyvön túl, bárhol is ezt feltüntessük. Ennyit a munkatervről. Valamit szeretnék szólni arról, hogy mi a feltétele a munkaterv megvalósításának, mégpedig itt már nem is egyszerűen a munkatervről beszélek, hanem mi a feltétele annak, hogy a Központi Bizottság ez alatt a fél év alatt — amiről itt szó van — a munkáját jól elvégezze. Természetszerűen van olyan feltétele, amiről itt részletesen beszélni nem kell. A kongresszuson eleget beszéltünk róla, hogy az eszmei alapot tisztán tartsuk, a pártegységet őrizzük, a tömegkapcsolatokat fejlesszük és így tovább. Van azonban ennek a munkának egynéhány olyan feltétele is, amely a Központi Bizottságon belül jelentkezik. Erről szeretnék egynéhány szót szólni. A Központi Bizottság eredményes munkájának feltétele mindenekelőtt az, hogy a Politikai Bizottság minden olyan kérdést, ami a Központi Bizottság illetékességébe tartozik, tehát az egész pártmunkát alapjában érinti, a Központi Bizottsághoz hozza, ide beterjessze, és a döntés a Központi Bizottság részéről történjen. A Politikai Bizottság el van tökélve arra, hogy ezt így fogja csinálni. Akik a Központi Bizottságban dolgoznak három esztendeje, azok tudják azt, hogy még nem volt a három év gyakorlatában olyan kérdés, amit a Központi Bizottságnak kellett volna 393